Stabilnak tűnik, de feszül a rendszer – A magyar munkaerőpiac 2025-ben a MÉDOSZ szemével

 A gazdaságot egyre jobban szorítja a szakképzett munkaerő hiánya, a régiós egyenlőtlenség, valamint az a társadalmi kockázat, hogy az emberek munkáját még mindig nem értékelik megfelelően.

A legfrissebb EURES-jelentés alapján elmondható: nem a munkakedvvel van baj – hanem a munkakörülményekkel, a bérekkel és azzal, hogy egyes régiókban vagy ágazatokban nincs jövőkép a dolgozók számára.

Keresik a munkást, de nem fizetik meg

A jelentés szerint 2025 elején a legnagyobb munkaerőhiány a klasszikus fizikai szakmákban jelentkezik. A legkeresettebb foglalkozások:

• hegesztő, lakatos, gépkezelő, esztergályos, villanyszerelő
• tehergépkocsi-vezető
• szakács, cukrász, pincér
• bolti eladó, raktáros

A MÉDOSZ naponta tapasztalja: ezek a munkakörök magas fizikai és pszichés terheléssel járnak, gyakran több műszakos beosztással, hétvégén is, kiszámíthatatlan munkarendben. Mindezt úgy, hogy sok esetben alig haladja meg a bér a garantált bérminimum szintjét, miközben a cégek nyereséget termelnek.

Szakképzés van – de nincs, aki maradna

A szakképzett munkaerő itthon maradása kulcskérdés lenne. Mégis, egyre többen hagyják el a pályát, vagy az országot. A vendéglátásban, mezőgazdaságban vagy könnyűiparban dolgozók közül sokan külföldön folytatják – nem csak a bérkülönbség miatt, hanem a kiszámíthatóbb élet, a megbecsülés, a szakmai tisztelet miatt.

A MÉDOSZ szerint elfogadhatatlan, hogy miközben szakképzési programokat futtatunk, a rendszer nem képes megállítani a tudásvesztést. A fiatalok nem látják értelmét belépni egy olyan ágazatba, ahol ugyanannyit keres egy képesítés nélküli beugró, mint egy többéves tapasztalattal rendelkező szakember.

Területileg is szétszakadunk

Az EURES szerint míg Budapesten és a nagyvárosok környékén a munkanélküliség 2–3% körüli, addig az ország keleti és déli részein meghaladhatja a 7%-ot is. Ez nem csak gazdasági, hanem társadalmi probléma. A MÉDOSZ szerint tarthatatlan, hogy ugyanazért a munkáért teljesen más életminőség és jövőkép jár egy alföldi kisvárosban, mint a fővárosban.

Ez a különbség nem oldódik meg önmagától. Ez aktív állami, önkormányzati és munkáltatói beavatkozást igényel.

Külföldi munkaerő – gyors megoldás, de hosszú távon zsákutca

A jelentés elismeri: egyre több munkaadó fordul harmadik országbeli munkavállalókhoz. A MÉDOSZ szerint ennek okait nem a magyar dolgozókban kell keresni. Amíg nem fizetik meg őket, amíg kiszámíthatatlan munkarenddel, szezonális szerződésekkel, alacsony bérekkel tartják őket, addig nem csoda, ha máshol keresnek megélhetést.

A külföldi munkavállalók beillesztése csak akkor lehet indokolt, ha minden hazai erőforrás kimerült – és akkor is csak méltányos feltételek mellett, nem a bérletörés eszközeként.

A MÉDOSZ álláspontja világos

A magyar munkaerőpiac nem erős, ha a dolgozók gyengék benne. Nem stabil, ha a családok hónapról hónapra élnek. Nem jövőképes, ha a fiatalok nem látják értelmét egy szakképesítés megszerzésének.

A szakszervezet szerint sürgősen szükség van:

• a szakképzett dolgozók bérszintjének érdemi emelésére
• a régiós egyenlőtlenségek célzott mérséklésére
• a képzés és a munkahelyek közti valós kapcsolat megerősítésére
• hosszú távú munkáltatói felelősségvállalásra – nemcsak üzleti, hanem társadalmi szempontból is

Mert nem papíron kell működnie a gazdaságnak – hanem az emberek életében. És ott még mindig sok a kérdőjel. Mi pedig itt vagyunk, hogy ne maradjanak válasz nélkül.