Túl drága fejlesztések

A korábbihoz képest gigantikus fejlődésnek mindig van egy nagyon sötét oldala is, többnyire beláthatatlan következményekkel. Ahogy a XIX. században az új iparágak elkezdték ontani az új vegyszereket, beszennyezték a légteret és a vizeket, kezdtek megszaporodni az utcákon a hajlott tartású, abnormális járású, remegő emberek.

 

A Londonban praktizáló dr. James Parkinson lett figyelmes erre, aki 1817- ben írt róla egy nagyon jelentős tanulmányt a betegség leírásáról. Ezzel úgy tűnik kiérdemelte, hogy róla nevezzék el a kórt. A rossz higiénés körülmények, a túlzsúfoltság fertőző betegségekkel sújtotta a fővárost, a vegyszerek hada és a londoni szmog pedig sokaknál komoly idegrendszeri károkat okozott. A Parkinson- kór járványának jelenkori bölcsője az ipari forradalom volt, majd tisztességesen felturbózta a II. világháborút követő növényvédőszer- gyártási láz, ami azóta nőttön nő. 1990- re már meghaladta a 3 millió tonnát, és az azt követő 25 évben további 70%- kal emelkedett a gyártás. Ezen idő alatt több mint a duplájára nőtt a Parkinson- betegek száma. 1990- ben 2,6 millió esetet regisztráltak, míg 2015- re már 6,3 millió betegről tudtunk. Bizakodó becslések szerint a következő 25 évben szintén valószínű a duplázódás (kb. 12.9 millió érintett). Ám egyes orvosok szerint reálisabb ennél jóval magasabb számra számítani, a kevésbé optimista előrejelzések legalább 17,5 millió beteget jósolnak 2040-re.

 

A járvány megfékezése még lehetséges

A közeljövőben különösen fontos lenne azon vegyületek (oldószerek, különösképpen a triklór etilén, klórpirifosz, paraquat, rotenon, heptaklór, dieldrin) betiltására, illetve szigorú korlátozására odafigyelni, amelyek összefüggésbe hozhatók a Parkinson- kórral.

 

A Parkinson- kór általában lassan, alattomban formálódik. Lehetséges, hogy a vegyszerekkel vagy növényvédőszerekkel való kontaktus után, 10- 20 évre rá jelentkeznek az ismertebb tünetek, habár az idegrendszer pusztulása már folyamatban van.

Ez azt jelenti, hogy már sokkal korábban hírt ad magáról. Csak ezek egyszerű, hétköznapi jelek (székrekedés, gasztrointesztinális problémák, a szaglás elvesztése, depresszió, kimerültség), amiket általában nem kapcsolunk össze ezzel a kórsággal. A hosszú távú expozíció természetesen fokozza a kockázatot, még akkor is, ha csak kis mennyiségben használják. Azon gazdálkodóknál, akik rotenont, paraquatot, diklór-difenil-triklóretánt használtak megkétszereződik a Parkinson- kór kifejlődésének lehetősége.

 

Csökkenteni kellene a globális légszennyezés mértékét, mivel a légzőrendszeren bejutó részecskék képesek kicselezni az agy védekezését és közvetlenül károsodást okozni benne. Érdemes minél inkább meggátolni a nehézfémekkel való érintkezést, illetve megkezdeni a kivezetésüket a szervezetből.

 

Oldószerekkel szinte mindenki találkozik élete során

A népszerű és egyre nagyobb ütemben előállított triklór- etilén könnyűszerrel beszennyezi a talajt és a talajvizeket, párolgása közben pedig a levegőt, aminek közvetítésével képes szinte bárhova eljutni. Széles körbe használták és használják manapság is, például fémek zsírtalanítására, műszaki eszközök és alkatrészek tisztítására, fegyvertisztításra, vegytisztításra (nem mosható ruhák, szőnyegek esetén), háztartási tisztító szerek, lakkok, ragasztók, festékoldók és hűtőfolyadékok készítésénél, a kávé koffeintartalmának kivonására, finomított olajok előállításakor, sőt még altatásra is műtéteknél, illetve szülésnél (ezirányú használatát 1977- ben betiltották). Magyarországon 2016 óta élelmiszerekkel kapcsolatosan tilos használni, de sok más helyen nemcsak, hogy elfogadott, hanem egyre nő a kereslet iránta.

 

A rovarvilág atombombája

A DDT t 1968- ban számos országban betiltották. Magyarországon 1970 körül tűntek el végleg a kínálatból a különféle fantázianevű termékek, de a fejlődő országokban még mindig akadnak használói.

Egyáltalán nincs okunk a megnyugvásra, mivel egy nagyon stabil, könnyen felhalmozódó anyagról van szó, ami eljuthat a természetes vizekbe, onnan bekerül a táplálékláncba. Lebomlása rendkívül lassú, a felezési ideje hozzávetőlegesen 100 év a természetben. Más peszticidekkel egyetemben a szervezetben xenoösztrogénként viselkedik, ami közrejátszik az élőlények elnőiesedében, a szaporítószervek fejlődési zavaraiban, a férfiak spermaszámának csökkenésében, a hererák kialakulásának gyakoribb előfordulásában, etc. A növényvédőszer- maradványok gyakorta a zsírszövetben tárolódnak, ezért bármikor felszabadulhatnak, a méhlepény közvetítésével illetve szoptatás során átörökíthetők. Az agy több mint 70%-a zsír, és egyáltalán nem szerencsés, ha oda belakják magukat az ilyen vegyületek. A DDT és metabolitjai a vérhez képest hatszázszoros mértékben lehetnek jelen az agyban és a test többi zsírszövetében.

 

Szuperhatékony agyrombolók

A paraquat az egyik leghatékonyabb és legnagyobb mértékben használt gyomirtó, elképesztően gyorsan dolgozik, nem kímél semmit és senkivel sem bánik kesztyűs kézzel. Mivel egyértelmű kapcsolatot találtak a paraquat és a Parkinson- kór között, 32 országban (Magyarországon is) már betiltották, és ésszerű lenne globálisan levenni a palettáról. A tiltakozások ellenére az USA- ban és a fejlődő országokban még nagyon is felfelé ível a karrierje és korlátozás nélkül használható.

 

Az Európai Unióban 1979- ben betiltott heptaklórral és dieldrinnel ugyanaz a helyzet, kumulálódtak a természetben, megtalálhatók a táplálékláncban, így az emberekhez is eljutottak. A megnövelt Parkinson- kór kockázat mellett a dieldrin tüdődaganatot, a heptaklór pedig asztmát is okozhat.

 

A klórpirifosz rendszeresen bekerül(t) az élelmiszerekbe és az anyatejbe, összefüggésbe hozható számos daganatos betegséggel (nyirok, csontvelő, tüdő, végbél, agy), fejlődési rendelleneséggel, allergiás reakciók jelentkezésével, idegrendszeri zavarokkal, neurodegeneratív állapotokkal. 2020- ban az Európai Bizottság visszavonta az engedélyét.

 

A trópusi növényekből kivont, viszonylag gyorsan lebomló rotenon sem tekinthető biztonságosnak, növényi eredete ellenére sem. Róla szintén megállapították, hogy az emberre nézve is neurotoxikus. Képes átjutni a vér- agy gáton, károsítja a dopamintermelő sejteket, amivel fokozza a Parkinson- kór kialakulásának lehetőségét, illetve a magzatba átkerülve fejlődési rendellenességeket okoz.

Jelenleg a Parkinson-kór a legdinamikusabban terjedő neurológiai zavar. Talán érthető módon a betegek száma a felfoghatatlanul sok növényvédőszert és triklór-etilént használó Kínában növekszik a leggyorsabban.

 

Iparosodó városaikban terjengő toxikus szmog lassan vetekszik a régmúlt Londonéival. A betegség kialakulásának rohamos terjedését tekintve a jelenleg használt vegyszerek közül a triklór-etilén és a paraquat bizonyult a legveszélyesebbnek. Tehát bármilyen nehéz is szembenézni vele, de a "Parkinson- kór járványt" az emberiség idézte elő, ezért közösen, emberi összefogással kellene cselekednünk, amíg még meg lehet állítani.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu