A rendezvényt a LIGA Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda nyitotta meg, aki elmondta, a jelen szakmai előadások aktualitásán túl fontos, hogy minél több szakmai rendezvényen érlelődjön a szakszervezeti álláspont, és azt kívánta, hogy a résztvevő szakszervezeti tisztségviselők megtalálják ezekben az előadásokban azokat a gondolatokat, amelyekről a jövőben megvitathatnak.

Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a vasárnapi nyitva tartás gazdasági összefüggéseiről adott elő. Előre bocsátotta, ma a legsúlyosabb probléma a munkaerőhiány, majd a kereskedelem és azon belül is a kiskereskedelem gazdasági mutatóiról adott áttekintést. Elmondta, a háztarások fogyasztásának 57 százalékát a kiskereskedelemből szerzik be, ugyanakkor a kereskedelmi forgalomban kíméletlen a verseny. Hiába volt a döntéshozók szándéka, hogy a vasárnapi boltzár rendelkezéseivel a multinacionális vállalatokkal szemben a kiskereskedőket hozzák helyzetbe, ebben az időszakban 3000 kis bolt tűnt el. Ugyanakkor, ebben az időszakban sok üzletlánc, például a Médiamarkt, 20 százalékkal növelte a forgalmát.

Ezt az elgondolást segítette volna a plázastop is – ugyanakkor a rendelkezés életbe lépése óta kéttucat pláza épült. Ma körülbelül 76 ezer és 80 ezer közötti alkalmazott dolgozik vasárnap. De tévedés – mondta -, hogy minden kisvállalkozás érdekelt a vasárnapi nyitva tartásban, ez számukra is plusz költség. Így a vasárnapi pótlék a kisvállalkozások egy részének számra gondot jelent, a nagy cégek viszont ezt az akadályt is át tudják ugrani.

2006-hoz képest, tehát 10 éves távlatban a háztartási fogyasztási kiadások még mindig csak 94,3 százalékos értéket képviselnek. Az adóbevételeket jelentősen megemelte az on-line kasszák bevezetése, amelyekből 2 év alatt 2-300 milliárd többletbevételt realizált a költségvetés.

Az előadó ezt követően a járulékcsökkentési tervekről és elképzelésekről is illetve a cafetéria rendszer változásáról osztotta meg véleményét. Ez utóbbiról elmondta, a jelenlegi cafetériarendszer nem illeszkedik az alkalmazottak igényeihez.

Vámos György előadása után a járulékcsökkentési tervekről, a kiskereskedelmi boltok fenntartásáról, valamint a vasárnapi pótlékokról élénk vita bontakozott ki.

A következő előadó Csillag Márton, a Budapest Intézet szakértője volt. Elmondta, az intézet független értékeléseket és hatásvizsgálatokat készít szakpolitikai döntések előkészítéséhez. Elemzéseik elsősorban foglalkoztatás- és szociálpolitikát érintenek. Kiemelt témáik a foglalkoztatottság változását előidéző okok kutatása, a munkaerő-hiány és okai, illetve az ezt enyhíteni kívánó szakpolitikák, vállalati és állami ösztönzők vizsgálata.

Elmondta, bár a foglalkoztatási ráta látványosan javult az elmúlt hat évben 2010-2016 között 55%-ról 65%-ra nőtt, ez nem kis részben a közfoglalkoztatás bővülésének és a külföldön dolgozók számának növekedésének volt köszönhető. Ebben olyan okok is közrejátszottak, mint a nyugdíjrendszer átalakítása. 2013-ig jelentősen javult a nyugdíjazás előtt állók aktivitása, a 1996-os és 2009-es nyugdíjreformot követően 2009-ig 62 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, 2012-től pedig fokozatosan 65 évre emelkedett, továbbá a korai és rokkant nyugdíjazást szigorították a rendelkezések.

A munkaerő-hiánnyal kapcsolatosan hangsúlyozta, a munkaerő-tartalék jelentős részben képzetlenekből áll, és egyre nagyobb súlyt képvisel a külföldi munkavállalás. A munkanélküliek körében az átképzés súlya csökkent a közfoglalkoztatás javára. Ezen túl nem javult a pályakezdők összetétele, és ezért a nem megfelelő a középfokú oktatás, ezen belül pedig a szakképzés a felelős. A szakiskolákban tanulók nagyobb eséllyel lesznek munkanélküliek, és alacsonyabb keresetre számíthatnak, továbbá a tanulók (általános) készségeit nem kellő mértékben fejleszti az oktatási rendszer. Véleménye szerint a technológiai fejlődés gyors üteme miatt „tanulni” kell megtanulni a középiskolában (nem csak a szakmát), illetve számolni kell azzal, hogy az IT (és idegen-nyelv) tudás felértékelődik.

Elmondta, az adókedvezmények segítik a foglalkoztatási szintet emelni, ám ezek akkor hatékonyak, ha új munkaerőt vesznek fel a vállalatok, és a támogatások a továbbfoglalkoztatás feltételéhez kötöttek. Ha ez nincs így, akkor olyan munkahelyeket is támogat a kormány, amelyek a kedvezmények hiányában is léteztek volna.

Kitért arra is, hogy fontos probléma a nagy „adóék” (munkáltató bérköltsége vs nettó bér), amely továbbra is magasabb, mint régiós versenytársainknál. Így a munkaadóknak rövidtávon béreket kell emelniük, hogy (képzett) munkaerőt találjanak.

Az előadások végén folytatódtak a hozzászólások. A rendezvény lezárásaként elhangzott, a LIGA Szakszervezeteknek mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kormány foglalkoztatáspolitikai kérdésekről is tárgyaljon a szakszervezetekkel, továbbá a szociális partnereket (újra) be kell vonni a szakképzés rendszerének fejlesztésébe és monitorozásába is.

Liganet.hu