Szakmai párbeszéd az erdők természeti értékeinek megőrzéséért

2017. március 24. 07:07
Véget ért a WWF Magyarország és partnerei által szervezett Élő erdő-konferencia Sopronban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Natura 2000-célok elérése közös felelősség, amelyet szoros együttműködésben lehet magasabb szintre emelni.

A „Élet az erdőben” elnevezésű projekt keretében – az erdők világnapjához igazodva – március 21-22-én megrendezett nemzetközi konferencia fókuszában a Natura 2000 területekre vonatkozó, erdőgazdálkodással és erdőkezeléssel kapcsolatos szakmai tapasztalatok megvitatása megosztása, megvitatása állt. 
– A külföldi és hazai előadók magas színvonalú, gondolatébresztő előadásai, a szekcióbeszélgetések és terepi programok valóban azzá tették a találkozót, aminek a szervezők szánták: érdemi fórumnak, melyen az egyes érdekcsoportok valódi párbeszédet folytathattak egymással az erdőgazdálkodást érintő kérdésekről – értékelt Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője a konferencia után. – Jelentős előrelépés, hogy az olyan természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos fogalmak, mint például a „holtfa” vagy a „mikroélőhelyek” egyre inkább a szakmai szóhasználat részévé válnak. Mindez megfelelő alapot teremt a természeti értékek eredményesebb megőrzéséhez és fejlesztéséhez.

Közel kétszáz résztvevő volt a konferencián

 

A magyar, lengyel, szlovén, német, osztrák és más EU-beli előadók számos aspektusból vizsgálták a Natura 2000 erdők kezelését. A résztvevők gyakorlati példákon keresztül átfogó képet kaptak a természetvédelmi célkitűzések érvényesítésének gyakorlatáról, azok erdőgazdálkodásba való integrálásáról. Részletekbe menően bemutatták a Natura 2000 értékek erdőgazdálkodás során való megőrzésének lehetőségeit, az elérhető természetvédelmi célú fejlesztéseket és támogatási rendszereket, valamint alkalom nyílt egyes jogszabályi kérdések megvitatására is.

Bódis Pál, a projekt koordinátora összegzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a téma súlyát és jelentőségét mutatja a megjelent nagy számú neves hazai és külföldi szakember az erdészeti, természetvédelmi és tudományos területekről. Hozzátette, a konferencia sikerességéhez az is nagyban hozzájárult, hogy az erdészképzés alma matere, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara házigazdaként fogadta a szakmai fórumot.

Az előadásokról készült videófelvételek hamarosan elérhetők a projekt honlapján, a www.lifeinforests.eu címen.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Fontos döntés született Brüsszelben az agrártámogatásokról

2018. március 21. 07:52
Magyarország sikeresen megvédte a magyar gazdák érdekeit a közös agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsülésen, az uniós agrárminiszterek ugyanis olyan döntéseket hoztak, amelyek a magyar gazdák számára is kellő pénzügyi hátteret és termelési biztonságot nyújtanak – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfőn Brüsszelben, az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva.

Készül a program a kormánynak: végleg kiűznének innen minden GMO-t

2017. április 21. 07:40
Magyarország mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított szervezetektől, a GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. Ez Európában egyedülálló és üdvözlendő - szakmailag, politikailag és üzletileg egyaránt. Hogy áldás, vagy átok-e a GMO, az parázs vitákat gerjeszt világszerte, miközben a laikusok számára még mindig követhetetlen, hogy mi a gond vele. Utóbbi a jelenlegi hazai törvényi szabályozás szempontjából nem is annyira lényeges, ugyanis Magyarország GMO-mentességének a legfontosabb célja az, hogy ebből piaci előnyt kovácsoljon. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20-30 százalékkal magasabb áron értékesíthető a globális piacon. Van azonban egy probléma: a magyar állattenyésztés és élelmiszeripar számára évi 500-600 ezer tonna szója szükséges, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, és ami hihetetlen mértékű import-függőséget jelent. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, így hát hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba. A témáról, és a hazai import-függőség minimalizálása érdekében életre hívott nemzeti fehérjeprogramról Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójával beszélgettünk.