Számos változást hoz 2020-ban a megemelkedett minimálbér
2018-as évhez hasonlóan 2019-ben is az év utolsó előtti napján hirdették ki a következő évi minimálbér összegét. A Magyar Közlöny 2019. évi 222. számában megjelent a Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete, ami szerint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2019. január 1-től:
- havibér alkalmazása esetén 161 000 Ft /hó
- hetibér alkalmazása esetén 37 020 Ft /hét
- napibér alkalmazása esetén 7 410 Ft /nap
- órabér alkalmazása esetén 926 Ft /óra
A legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől:
- havibér alkalmazása esetén 210 600 Ft /hó
- hetibér alkalmazása esetén 48 420 Ft /hét
- napibér alkalmazása esetén 9 690 Ft /nap
- órabér alkalmazása esetén 1 211 Ft /óra
Az alábbi táblázatban található összegek a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, továbbá a főállású társas vállalkozó és egyéni vállalkozó minimum kivét esetén történő számításait tartalmazzák.
Egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén:
- minimum járulékfizetési alap az egészségbiztosítási járulékok (8,5 %) tekintetében a minimálbér/garantált bérminimum 150 %-a (2020. június 30-ig), ami 241 500 Ft-ot és 315 900 Ft-ot jelent
- a szociális hozzájárulási adó (19,5 %) és – társas vállalkozók esetén – a szakképzési hozzájárulás (1,5 %) alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a, ami 2020-ban 181 125 Ft-ot és 236 925 Ft-ot jelent.
Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér 2020-ban:
- legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 787 Ft/óra,
- szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a, azaz 1 054 Ft/óra.
Megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához szükséges vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri e a minimálbér 30 %-át (2020-ban 48 300 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2020-ban 1 610 Ft). Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, ami megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után.
Csecsemőgondozási díj a jövedelem 70%-a, nincs felső korlátja, tehát e tekintetben a minimálbér változás ezt az ellátást nem érinti. Gyermekgondozási díjnak viszont van, mértéke szintén a figyelembe vehető jövedelem 70 %-a, de maximum a minimálbér kétszeresének a 70 %-a, ami 2020-ban 225 400 Ft-ot jelent.Súlyos fogyatékosság adókedvezménye továbbra is a minimálbér 5 %-a, ami 2019-ben 8 050 ft/hó, ez 96 600 Ft-ot jelent egy évben.
Rehabilitációs hozzájárulást azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2020-ban 161 000 Ft x 9 = 1 449 000 Ft/fő/év.
Rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy részére az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (2020-ban 241 500 Ft/hó) Erről a tényről az ellátásban részesülőnek 10 napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot.
Nem a minimálbérrel összefüggő, de lényeges változások, 2020. január 1-től még többek közt, hogy:
- a kisvállalati adó mértéke 12%-ra csökkent;
- egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 7 710 forint, napi összege 250 forint;
- bevezették a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK);
- az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai bővültek az örökbefogadói díjjal;
- bevezették a nagyszülői gyedet, és a nevelőszülői gyedet.
Forrás: ado.hu
Kapcsolódó cikkek
A Kamara gazdaságstabilizáló programcsomagot jelentetett meg
Az MKIK javaslatai kapcsán rámutat arra is, hogy valamennyi kezdeményezésük esetében támogatásokat csak kötelezettségvállalás mellett javasolja odaítélni. Itt megemlítik: a vállalat hajlandó az értékláncát átalakítani, hajlandó termelékenységnövekedéssel járó erőfeszítéseket tenni, hajlandó a munkaerő olyan megtartására, aminek a terheiben a krízis ideje alatt osztozik az állammal.