"Szárnyas" erdőfelújítás a Pilisi Parkerdőben

2021. február 23. 09:08
Az ökológiai szempontból rendkívül értékes "szárnyas" erdőfelújítás felbujtói az erdészek, elkövetői a szajkók, a természetgyarapítás cselekményének helyszíne Veresegyház községhatárában egy rossz egészségi állapotú fenyves.
"Szárnyas" erdőfelújítás a Pilisi Parkerdőben

Az erdőfelújításról - az erdőtelepítéssel ellentétben - akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőterületen az állomány elöregszik, beteg vagy idegenhonos, netán invazív egyedek alkotják, ezért valamilyen módszerrel új fákkal kell a területet megújítani. Ez történhet mesterségesen, amikor az erdészek csemetéket ültetnek vagy magokat vetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó tölgyek esetében.

2020. októberében a Veresegyház határában található rossz állapotú fenyvesben a Pilisi Parkerdő munkatársai másik természetes módszert alkalmaztak: szajkók számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szereltek fel, vadkamerákat helyeztek ki és figyelték az eseményeket. A szajkók hamar felfedezték a lehetőséget, rákaptak a makkra, amit gondosan előválogattak, s csak az egészséges szemeket vitték magukkal.

 

Mi történik ezután?

A szajkó rendkívül sokoldalúan táplálkozik, tavasszal és nyáron rovarokat, hernyókat fogyaszt, de szívesen kifosztja kisebb madarak fészkét, hogy bekebelezze a kis madárfiókákat. Azonban ősszel és télen, tekintettel arra, hogy ilyenkor a számára fogyasztható állati eredetű táplálék kínálata lecsökken, áttér a növényi eredetűekre. Főképp a tölgyfajok makkját kedveli, de más magokat is fogyaszt, ilyen lehet a bükkmakk, a mogyoró, de akár a szelídgesztenye. Megfigyelték, hogy őszi makktermés hiányában a kukorica és a gabonafélék is szerepelnek étlapján.

 

 

A makkterméses években a szajkó az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát hoz létre elrejtett makkokból, amelyek bizonyos részéről elfeledkezik. Ezekből tavasszal nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki. Különösen az elegyetlen erdei- és feketefenyvesekben meghatározó ez a folyamat, mert e fafajok lombján átjutó fénymennyiség elegendő a tölgy újulat megerősödéséhez. Németországi tapasztalatok alapján hektáronként akár 600-700 db-ot is elérhet az így keletkezett természetes újulat tőszáma, mely már elegendő lehet az ilyen erdők fokozatos átalakulásához.

 

 

Hogy ez a természetes, "szárnyas" módszer miért nem játszik nagyobb szerepet az eredőmegújításban, abban elsősorban a nagyvadállomány a ludas, amely a csemetéket előszeretettel visszarágja.

Mindenesetre a szajkó segítségével a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket őshonos lombos fafajú állományokká, elegyes erdőkké lehet alakítani.

 

 

A titokban megfigyelt elkövetőkről videó felvétel készült.

Forrás: Parkerdő Zrt. / www.fataj.hu

Kapcsolódó cikkek

Zöld egyetem, zöld óvoda, erdei óvoda

2021. április 16. 08:03
Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara bemutatta azt a zöld stratégiát, amit az egyetemi modellváltás keretében készítettek el. A kar dékánja és a program kidolgozói a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. és az Erdészeti Tudományos Intézet vezetőivel is egyeztették az elképzeléseket.

Erdőtörvény és rendeletei - egységes szerkezetben

2021. június 07. 11:02
Változások az erdészeti joganyagban! Segítségképpen mellékeljük az Erdőtörvény és rendeleteinek Nemzeti Földügyi Központ munkatársai által összeszerkesztett és aktualizált, 2021. június 5-től hatályos verzióját.