Törvényi szinten nyúlnak bele az iskolák életébe, pedig ezeket a dolgokat elég lenne házirendekbe foglalni. Példaként említette a mobiltelefonról szóló rendeletet, amit már a pedagógusokra is kiterjesztettek.

 

Úgy fogalmazott, a 2024-es 2025-ös tanévben újabb púpokat kapnak a pedagógusok a hátukra.

Jön az egymilliós pedagógus bér

 

Gulyás Gergely már nagyon sok mindent „bemondott”, így reagált Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfón tett bejelentésére, hogy hamarosan bruttó egymillió forint felett lesz a tanárok átlagkeresete.

 

Nagy Erzsébet szerint Gulyás Gergely már azt is „bemondta”, hogy átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak a pedagógusok, csak az a baj, hogy a pedagógusok többsége ezt nem tapasztalta.

 

Ezek a béremelések nem látszanak a bérjegyzékeken,

közölte az érdekképviseleti vezető. 

 

Százezres különbség

 

Jelenleg a kormány statisztikai adatai szerint a pedagógusok bruttó átlagkeresete  671 390 forint.

 

Ezzel szemben Nagy Erzsébet azt mondta, hogy a kétezer pedagógus által kitöltött kérdőív alapján a tanárok bruttó átlagkeresete 566 530 ezer forint jelenleg Magyarországon, vagyis 100 ezer forinttal kevesebb, mint amiről az oktatási kormányzat beszél.

Azt is kifogásolja a PDSZ, hogy az önkormányzati óvodákban a pedagógus végzettségű dolgozók csak a minimum béremelés összegét kapták meg.

 

Ha olyan mértékű béremelés lesz, amiről Gulyás Gergely beszélt, akkor ahhoz egy magasabb inflációt is prognosztizálhatunk, mondta Nagy Erzsébet. Hozzátette: a pedagógusok bérét a diplomás átlagbérhez kell alakítania a kormányzatnak. 

 

Beszélt arról is, hogy itt van a nyakunkon a teljesítményértékelés is, amit majd az alapbérbe építenek be, de még nem tudni, hogy mekkora összegű lesz, és vagy megkapja a pedagógus vagy nem.

 

Hiányoznak a kollektív szerződések

A Pedagógus Fesztivál egyik kerekasztal beszélgetésén elhangzott, hogy a kormány célja a szakszervezetek elhallgattatása, mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A kollektív szerződések hiányával kapcsolatban Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke úgy fogalmazott, a mentés az egészségügy egyik alágazata, de nekik egy különleges helyzetük van nem az  Országos Kórházi Főigazgatóság a „főnökük”, hanem az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. A MOMSZ-nál tiltott a kollektív szerződés, és elvették a vétójogukat is.

 

Kollektív szerződés lényege, hogy ezt a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy több munkáltató vagy több szakszervezet köthet egymással.

A kollektív szerződések jogait is megnyirbálták, mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének az elnöke. Ami jelenleg van, ami nem csak a nemzetközi egyezményekkel ellentétes, de a munkavállalók számára is hátrányos, mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

 

Totyik Tamás szerint az állam a közszolgáltatásokat rendkívül tudatosan építi le, a költségvetési forrásokat kivonja. A közszférában a munkavédelem és egészségügy kérdése is fontos. Más európai országokban a szakszervezetek irányítják például a munkavédelmi ellenőrzéseket is, sorolta PSZ elnöke.

 

Túlóra túlóra hátán

A rendőrségnél a tömbösített munkaidőrendszer miatt akár 16 óra is ledolgozható, mondta Nagy László, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet elnöke. A mentősöknél évente a 250 óra túlórát pikk pakk elérik a bajtársak, mondta Lengyel Tibor. A szolgálati beosztás 12 vagy 24 órás lehet. A 24 órás szolgálatban a munkaidő egyharmadát az állomáson kellene töltenie a mentősöknek és pihennie kellene, de ez megvalósíthatatlan, főleg Budapesten. A túlóra a tanárokat is érinti, mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke. A pedagógusok egy része perre ment a ki nem fizetett többletmunkák miatt, de általában a perköltség magasabb volt, mint a tanároknak kifizetett összeg, így a tankerületnek is célszerűbb lenne  megállapodásra törekedni a pedagógusokkal.

 

forrás: economx.hu