A termékpálya szintű integrációt új alapokra kell helyezni, ehhez új javaslatcsomag készül, amelyet az őszi ülésszakon vitathat meg az Országgyűlés – mondta az MTI szerint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a kamara országos összevont osztályülése után. A javaslat alapján - amely minden félnek, így az integrátorszervezet és az integrált vállalkozás számára is kölcsönös előnyöket, és garanciális elemeket is tartalmazhat - várhatóan nőni fog majd az ágazati együttműködések száma.

Időközben a Földművelésügyi Minisztérium is bejelentette, hogy felülvizsgálják  a gazdálkodók és felvásárlók közötti szerződéses rendszert. A tárca ezzel a termelők alkupozícióját kívánja javítani.

A kamara 10 ezer fős kutatása szerint részben történelmi okok miatt alacsony a szövetkezési hajlandóság az ágazatban, a már működő együttműködéseket leginkább a pályázatokon elérhető pluszpont motiválja - közölte Győrffy Balázs. Az integráció további előnyei között a választ adók leginkább az értékesítés-beszerzési biztonság és az alkuerő javulását emelték ki, illetve az árak kiszámíthatóságát említették hangsúlyos elemként.

A stratégiában gondolkodó gazdasági szereplők egyre inkább kezdik belátni, hogy a jövőben a piacon maradásuk előfeltétele a versenyképességük világpiaci trendekhez igazítása, ami csak a piaci szereplők közötti együttműködés, az integráció erősítésével érhető el – szögezte le Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Az uniós csatlakozással természetes összefogás nem alakult ki, így erős piacvesztéssel együtt a profitvesztést is el kellett szenvedniük a termelőknek.

A magyar gazdák hátránya és veszteségei az idő előrehaladtával nőnek, az uniós versenytársak már jól működő együttműködéseivel szemben. A versenyképességhez meg kell találni az ágazati kitörési pontokat, az összefogás szükségességét Jakab István szerint egyetlen szereplő sem vitatja.

Az integrációs szerződés alanyai az integrátor szervezet és az intergált vállalkozás – mondta Mikó Zoltán, a NAK választottbíróságának elnöke. A tervezet szerint az integrációs szerződést legalább három évre kötnék meg a felek egymással, ebben rögzítik azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az integrátor-termelésszervező nyújt a vállalkozásnak. Ezek között a technológiát, a gépek és a berendezések biztosítását, a felvásárlást, a fuvarozást és a tárolást emelte ki. 

A szerződés kölcsönös előnyöket, kedvezményeket tartalmaz, közös kockázatvállalás mellett – közölte Mikó Zoltán. A rendszer pénzügyi háttér, tőkeerő és banki finanszírozás nélkül nem működik, ezért szerinte ehhez garanciális elemek is kellenek.

agrarszektor.hu