Az illegális fakivágások a COVID-járvány alatt még jobban elharapóztak, még a korábbihoz képest is megsokszorozódott a faanyagok és fűrészáruk szállítása a közutakon. Az EB felrótta Romániának, hogy a szakhatóságok úgy adják ki a kitermelési engedélyeket, hogy a fakivágások környezeti hatását nem mérik fel az EB élőhelyvédelemről szóló irányelvének megfelelően, és emiatt gyakran védett területek esnek áldozatául az anyagi haszonszerzésnek.
Nemcsak a medvepopuláció számára káros az erdőirtás, hanem már védett madárfajok is a kipusztulás szélére kerültek miatta. Bebizonyosodott, hogy még Natura 2000-es természetvédelmi területeken is kitermelnek fákat. Az Európai Bizottság által a román környezetvédelmi minisztériumnak küldött jegyzék felrótta továbbá, hogy az üzemtervek környezetvédelemre vonatkozó részeit nem hozzák nyilvánosságra. Az EB egy hónap haladékot adott Romániának, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek meggátolják, hogy az uniós piacra illegálisan kivágott fa kerülhessen az országból.
A magánkézbe vagy közbirtokossági tulajdonba került erdőket a jogszabályok szerint az erdészeti igazgatóságok által jóváhagyott 10, illetve egyes fafélék kivételével 5 évre szóló üzemterv alapján kell művelni, amelyek az egy-egy évben kitermelhető mennyiséget is megszabják. A törvények betartását az erdészeti felügyelőség ellenőrzi, amely öt-hat megyét lefedő kirendeltségeken keresztül tevékenykedik. Ezek a kirendeltségek követik a fa útját a kitermeléstől a feldolgozásig. Romániában hivatalosan mintegy 7 millió hektár erdő van, de az utóbbi évek nagyarányú illegális erdőkivágásai miatt nem lehet tudni, hogy valójában mekkora az erdők területe.
A járvány miatti korlátozások bevezetése után, márciusban aggasztóan megugrottak a faanyagszállítmányok: csak márciusban 79 965 kamion farönköt szállítottak a romániai közutakon. Emiatt több környezetvédő szervezet is hangot adott elégedetlenségének. A járvány alatt rengeteg álló- és mozgókép jelent meg a sajtóban és a közösségi médiában, amelyek bizonyították, hogy a szállítmányok nagy része illegális volt. A környezetvédelmi minisztérium ennek hatására rendeletet hozott, amiben kilátásba helyezték az illegális fakitermelésben érintett cégek kitermelési engedélyének visszavonását.
Az egyik parlamenti párt, a USR nyílt levélben fordult Ludovic Orban miniszterelnökhöz, Costel Alexe környezetvédelmi miniszterhez, hogy a vészhelyzetre teljesen állítsák le a fakitermelést.
Az április elején megjelent 7-es számú rendelet egyik cikkelye elrendelte, hogy az erdészeti őrség mellett a belügy- és a hadügyminisztérium állományai közösen ellenőrizzék a faszállítmányokat, ezzel elismerve, hogy a jelenség kiszabadult az illetékes hivatal ellenőrzése alól.
Április 1-jén a fejlesztés felelős szakértője a rendszer júniusi elindítását ígérte, amit június 25-én hivatalosan üzembe is helyeztek. A cégeknek kötelező a rendszer használata. A tárca szerint azóta az előző év azonos időszakához képest 17 százalékkal csökkent a faszállítmányok száma, de ez messze nem elegendő.
A tapasztalatok szerint az erdőtől az első raktárig vagy alapanyag-feldolgozó üzemig tartó szállítás a kritikus pont, utána már megtalálják az értékesítés „legális” módját. De ebben a fázisban a legnehezebb követni a fák útját. Az erdészeti őrség nem rendelkezik elegendő személyzettel és megfelelő felszereléssel (terepjárók stb.) a hatékony terepi ellenőrzéshez, emiatt gyakorlatilag az történik, hogy minden törvényesen kivágott fára 2–3 szál illegálisan kivágott jut.
Az első kiskapu a lábon álló faanyag kitermelési engedélye, ugyanis Romániában a „lábon álló” élő fát az erdészeknek kell kijelölnie az adott parcellán, az üzemtervnek megfelelően. Mivel a faanyagot nem mindig mérik ki pontosan, az engedély lebélyegezéskor akár 20 százalékos eltérés is lehet a papíron szereplő és a valójában kivágásra szánt mennyiség között.
A WWF szerint a rendszer nem működhetne a fakitermelő és -feldolgozó cégek vezetőinek és az erdészek cinkossága nélkül, sőt, többször bebizonyosodott, hogy a helyi önkormányzatok tagjai vagy rendőrök is fedezték a műveleteket.
A WWF Románia javaslatcsomagot küldött a szakminisztériumnak, amiben egyebek között azt javasolták, hogy ne bélyegzéssel jelöljék ki a fákat, hanem digitális eszközzel, és nem darabszámra, hanem a térfogatra számolják ki az erdőrészek kivágásra szánt faanyagát. Továbbá kérték, hogy fokozzák az ellenőrzést az erdők és az elsődleges feldolgozók között.
Costel Alexe miniszter elismerte, hogy a fakitermelők, a forgalmazók és a hatóságok összejátszása nélkül nem lehet ennyi erdőt eltüntetni. Elmondta, hogy egy 2020 eleji Máramaros megyei látogatásán arról tájékoztatta az erdészeti őrség, hogy 2018-ban 110 ezer köbméter faanyag tűnt el a megyéből. Ez alapján az utóbbi 5 évben a máramarosszigeti erdőkerületben vágták ki törvénytelenül a legtöbb fát. Mintegy 340 hektárról tűnt el a több mint 110 ezer köbméter fa, ami 12 millió lej kárt jelent az államnak – nem beszélve a környezetkárosításról.
Ott szintén megöltek egy fajelölést végző fiatal erdészt. Mostanra hét erdész esett a famaffia áldozatául.
A becslések szerint Romániában 20 millió köbméter fa „tűnik el” évente.
A Románia EU-csatlakozását megelőző évben, 2006-ban az Országos Erdészeti Kutató Intézet létrehozta az Országos Erdészeti Leltározó osztályt, amelynek tudományos módszertan kidolgozása és működtetése volt a feladata a romániai erdők felmérésére és nyilvántartására. Eszerint GPS-es helyzetmeghatározáson alapuló adattárat kellett volna létrehozni, amely a talajok minőségtől a fák növekedéséig minden adatot követett volna. A terv 2008-as első fázisaként kísérleti jelleggel megkezdték az ország különböző részeiben mintegy 450 ezer fa megfigyelését, amit a terv 2013-ban megkezdett, 5 éves második fázisában még több fára kiterjesztettek, és az eredményeket 2018. novemberében összesítették. Ebből kiderült, hogy évente 38 millió köbméter fát termelnek ki Romániában – ebből 20 milliót illegálisan. Az országos statisztikai hivatal szerint „csak” 18 millió köbmétert.
Ha a fa köbméterét 50 euróval számoljuk, akkor ezek szerint mintegy 1 milliárd euró értékű fa kerül piacra feketén. A kutatók közölték eredményeiket a szaktárcával, de a minisztériumnak küldött jelentésből mégis „kimaradt” a 38 millió köbméteres adat. Az intézet vezetője azzal magyarázta a mutató törlését, hogy a vizsgált minta alapján nem lehet pontosan megállapítani az országosan kitermelt fa mennyiségét.
|
Mindehhez érdemes hozzátenni valamit, amiről a román hivatalok nem szívesen beszélnek: azokról a perekről van szó, amelyeket több száz ezer hektár erdő visszaszolgáltatása érdekben indítottak egykori tulajdonosaik vagy képviselőik, akik közül sokan erdélyi magyar nemesi családok leszármazottai. Ők majdnem 30 éve várják, hogy birtokba vehessék a még mindig az erdészeti igazgatóságok által kezelt erdőket. Valóban az erdészeti rendszer teljes reformjára volna szükség. A rendszerváltás óta eltelt 30 évben sem sikerült rendet teremteni a „sűrű erdőben”. Tekintettel arra, hogy az év végén parlamenti választások lesznek Romániában, így annak eredményétől függően valójában az említett kezdeményezések mindegyike újra zsákutcába juthat – és az uniós figyelmeztetések ellenére ismét a fa mögé rejthetik az erdőt. |
Eszerint az illegális fakivágás mennyiségtől függetlenül bűnténynek, és nem kihágásnak minősülne, az illegálisan kitermelt fát szállító járműveket elkoboznák, a tarvágást betiltanák a természetvédelmi területeken, kötelezővé tennék a menetlevelet forgács, biomassza, fatörzs és bármilyen más fahulladék szállítása esetén is, és kötelezővé tennék a természetvédelmi területet érintő erdészeti tervek környezetvédelmi engedélyeztetését.
Costel Alexe miniszter augusztus második felében a jelentős erdőterületekkel rendelkező közép-erdélyi megyékbe látogatott. Miután találkozott a helyi hatóságok és az erdészeti igazgatóságok képviselőivel, elmondta, hogy a törvénymódosítási javaslat benyújtása mellett arra utasította az erdészeti felügyelőséget, hogy fokozzák ellenőrzéseiket. A minisztérium, az erdészeti őrség, a rendőrség és a csendőrség tagjaiból álló csapatok 26 erdészeti igazgatóságban ellenőrizték, hogy betartják-e az erdészeti üzemterveket, az engedélyezett mennyiségű fát termelik-e ki, valamint a faanyag szállítását, forgalmazását is ellenőrizték. Mint elmondta, 9 hónappal korábban vette át a szaktárcát, és az utóbbi fél évben az országban több mint ezer ellenőrzést hajtottak végre. Összesen 1100 bűnügyi kivizsgálást kezdeményeztek, 1052 esetben illegális fakivágás miatt indult eljárás.
Az erdészeti törvény szigorítása mellett a faanyagszállítmányok távérzékelési eszközökkel való követését is bevezetik. A járművezetőknek kötelező lesz indulás előtt három oldalról lefotózni a járművet, és a fényképet be kell mutatniuk az ellenőröknek, valamint bevezetik az online menetleveleket.
|
