A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Ezek a szolgálati idők sok esetben nem csak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek – írja az ado.hu.

Többlet szolgálati idő az 1968. előtt született gyermekek után

Nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre, a Tny. végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 29. § (10) bekezdése szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét – az egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1-je előtt született.

Ebben az 1968. előtti időszakban a szülési szabadság leteltét követően még nem lehetett további gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátásokat igénybe venni a kisgyermek otthoni személyes gondozásához, neveléséhez, eltérően az 1968. után született gyermekek után igényelhető gyes, majd gyed ellátásoktól. Ennek a különbségnek a kezelésére szolgál ez a többlet szolgálati idő.

A szabály alkalmazásához a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a tartós betegség, fogyatékosság igazolásához a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti orvosi igazolás szükséges.

Gyermekgondozási, gyermeknevelési idők – szolgálati időként

A Tny. 38. § (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időnek kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, és a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

A Tny. 38. § (1) bekezdés e) pontja szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj és az örökbefogadói díj folyósításának időtartama. Szolgálati idő a gyermekgondozási díj 2000. január 1-je előtti időtartama és 2000. január 1-je utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Amennyiben az anya helyett az apa veszi igénybe ezeket a gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátásokat, természetesen az apa részére kerül elismerésre szolgálati időként az adott időszak.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő öregségi teljes nyugdíjának igénybevételéhez az összes szolgálati időn belül az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszaknak, a két időtartam arányának, mértékének nagy jelentősége van.

A negyven év jogosultsági időn belül, ha a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő kevesebb negyven évnél, de az a harminckét évet eléri, a hiányzó időszak a Tny-ben tételesen megnevezett gyermeknevelési idővel teljesíthető.

A harminckét év helyett harminc év keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, és tíz év gyermeknevelési idővel is teljesíthető a jogosultsági feltétel olyan nő esetén, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg,

A gyermekek száma további kedvezményt jelent az anya részére a „nők 40” kedvezményes nyugellátásához, mert ha a jogosult saját háztartásában öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb hét évvel csökken a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal megszerzendő jogosultsági idő hossza.

Fenti szolgálati idők természetesen az örökbefogadó anyát is megilletik az örökbefogadott gyermekre tekintettel.

Sőt, a még nem nyugdíjas nagymama és a nagypapa is szerezhet szolgálati időt unokája gondozása, nevelése időtartamára, ha a nagyszülői gyedet, vagy a nagyszülői gyest veszi igénybe a szülők helyett.

Ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban esetleg még nem szerepel minden gyermeknevelési időszak, az adategyezetési eljárás során ezt rendezhetjük.

Forrás: ado.hu / www.szakszervezetek.hu