A növénytermesztés magas jövedelmezősége, az ágazathoz kapcsolódó jelentős támogatások és a legalább öt éves haszonbérbe adásból származó jövedelem adómentessége miatt drágul folyamatosan a termőföld Fotó: Magyar Mezőgazdaság

 

A júniusban indított állami földárverések és az erőteljes inflációs környezet élénkíthetik a forgalmat és még magasabb szintekre hajthatják az árakat – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó OTP Termőföld Értéktérképből.

A 2021-es 1,932 millió forintról tavaly 1,994 millióra, 3,2 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján.

A legnagyobb mértékben, 13 százalékkal Győr-Moson-Sopron vármegyében emelkedtek az árak. Tíz százalék felett drágultak a földek Csongrád-Csanád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom vármegyében, míg a másik véglet Veszprém vármegye, ahol közel 10 százalékos a csökkenés. Pest vármegyében a hiányos adatok nem teszik lehetővé az elemzést.

Művelési áganként a legnagyobb mértékben az erdő- és szántóterületek drágultak

Fotó: Magyar Mezőgazdaság

 

„A legdrágább vármegye 2022-ben Győr-Moson-Sopron volt 2,51 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Fejér lépte át a 2,4 milliós szintet.

Továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye. Egyedül itt nem éri el az 1,5 millió forintot az átlagos hektárár”

– mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

 

Művelési áganként a legnagyobb mértékben az erdő- és szántóterületek drágultak, mindkettő 7,3 százalékkal. A kertek-gyümölcsösök 1,7, míg a szőlők és gyepterületek minimális mértékben, 0,1-0,2 százalékkal drágultak.

 

Csökkenő forgalom, kisebb eladott földterületek

A termőföld-piac tavaly látványosan szűkült, 19 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A megelőző évi 50,6 ezerről 2022-ben 40,8 ezerre esett vissza az adásvételek száma. Csak Zalában nőtt a tranzakciószám, 7 százalékkal, de Baranya és Fejér vármegyében is több mint 30 százalékkal csökkent.

 

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 21 százalékos visszaesés jellemzi 2022-ben. Átlagosan kisebb földterületeket adtak el, mint 2021-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint összesen nagyjából 37,8 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

A legdrágább vármegye 2022-ben Győr-Moson-Sopron volt 2,51 millió forintos hektárárral

Fotó: Magyar Mezőgazdaság

 

Míg 2016-ban még hét vármegyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen vármegye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4,5 ezer hektárt Bács-Kiskun vármegyében értékesítették tavaly. A másik véglet Baranya és Komárom-Esztergom vármegye 4-500 hektárral. Az eladott termőföld-terület két vármegyében, Tolnában és Zalában nőtt az elmúlt évben 9, illetve 34 százalékkal. Csongrád-Csanád és Fejér vármegyében viszont a visszaesés mértéke megközelítette a 40 százalékot.

Míg 2016-ban még hét vármegyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen vármegye sem volt ekkora eladási volumen közelében

Fotó: OTP

Az országos forgalom közel kétharmadát jelentő szántó művelési ágban 28 százalékkal csökkent tavaly a forgalom. A NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 23,6 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete. A kert-gyümölcsös művelési ág esetében a szántóénál is nagyobb, 33 százalék, míg a gyepterületeknél 24, a szőlőknél pedig 14 százalék volt a visszaesés. Az erdőterületek forgalma viszont 19 százalékkal bővült.

12 éves távlatban 3,2-szeres drágulás

Évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát a termőföld. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan 3,2-szeresére növelte az árát 2022-re.

 

„A termőföld töretlen áremelkedésének főbb okai a növénytermesztés magas jövedelmezősége, az ágazathoz kapcsolódó támogatások nagysága és a legalább öt éves haszonbérbe adásból származó jövedelem adómentessége. A piacra ugyancsak hatása lesz a júniusban indított, mintegy 22 ezer hektárt érintő állami árveréseknek, emellett az inflációs környezet is élénkítheti a forgalmat és emelheti az árakat”

– sorolta az összefüggéseket Szabó István, az OTP vállalati és agrár ügyvezető igazgatója. A termőföld-piacra hat a 2023-tól új szabályok szerint működő EU-s támogatási ciklus, közép- és hosszabb távon pedig a generációváltás miatt várható a földforgalom erősödése.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu