Tanulószerződés: hogyan szűnik meg, meddig jár az ösztöndíj?

2018. július 09. 07:58
Jár-e ösztöndíj a nyárra a tanulószerződést megszüntető tanulónak, ha nem megy nyári gyakorlatra?" – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konrétan így szólt: "Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákunk szülei úgy döntöttek, hogy gyermekük nem folytatja tanulmányait és kiveszik az iskolából. Ez akkor derült ki, amikor év végén az összefüggő nyári gyakorlat időpontjait egyeztettük. Bent voltak az iskolában, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy augusztus 31-éig tart a tanév, így csak szeptember 1-jétől lehet kivenni az iskolából, addig oda tartozó tanuló. A velünk kötött tanulószerződése is addig tart (amennyiben egyik fél sem szünteti meg)? A nyári szünetben, függetlenül attól, hogy nem jönnek gyakorlatra a diákok (kivéve a nyári gyakorlat), ösztöndíjat fizetünk részükre. A fent nevezett tanulónak is jár az ösztöndíj, függetlenül attól, hogy nem jön nyári gyakorlatra?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 64. § (3) bekezdése szerint a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

Erre figyelemmel, ha a tanulószerződés nem kerül megszüntetésre, az érintett tanulót – ahogyan a többi tanulót is – megilletné a díjazás a nyári szünidőre is. Ugyanakkor, arra figyelemmel, hogy a tanuló ténylegesen nem vesz részt majd a nyári gyakorlaton, megítélésem szerint nem jogosult díjazásra.

A megszűnés körében a törvény 49. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: 

49. § (1) A tanulószerződés megszűnik

a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,

b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,

c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,

d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,

e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,

f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,

g) azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján,

h) a tanuló halála napján.

Azaz augusztus 31. napján szűnik meg a szerződés a b) pont alapján, de kizárólag az abban foglaltak teljesülése esetén, tehát amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja. 

Lehetséges megszüntetési mód a közös megegyezés, a tanuló hozzájárulásával. 

Ami szóba jöhetne, az a felmondás, mely azonban feltételhez kötött: bármelyik fél felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Áprilisban nem változtak az élelmiszerárak

2018. május 07. 13:21
Változatlan maradt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által figyelemmel kísért élelmiszerkosár árindexe áprilisban (173,5 pont), alig 2,7 %-kal meghaladva a tavaly ilyenkori értéket – közölte csütörtökön a nemzetközi szervezet. A gabonafélék és tejtermékek esetében folytatódott az emelkedő trend, míg a cukornál épp ellenkező irányú volt a mozgás.

Ezek az egyszerűsített foglalkoztatás fontosabb adó-, munkajogi és munkavédelmi szabályai

2017. március 30. 09:34
Közeledik az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás időszaka, érdemes így áttekinteni a hatályos szabályokat. Ez az atipikusnak nevezett foglalkoztatási forma ugyanis mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalóknak előnyöket nyújthat. Leginkább persze a munkáltatóknak, hiszen ennek a munkaviszony típusnak az alapvető célja az időszakos munkaerő-igény rugalmas kielégítése az ennek megfelelő egyszerűbb munkajogi, adójogi, bejelentési szabályokkal. Kezdjük az elején.