Tanulószerződés: hogyan szűnik meg, meddig jár az ösztöndíj?

2018. július 09. 07:58
Jár-e ösztöndíj a nyárra a tanulószerződést megszüntető tanulónak, ha nem megy nyári gyakorlatra?" – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konrétan így szólt: "Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákunk szülei úgy döntöttek, hogy gyermekük nem folytatja tanulmányait és kiveszik az iskolából. Ez akkor derült ki, amikor év végén az összefüggő nyári gyakorlat időpontjait egyeztettük. Bent voltak az iskolában, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy augusztus 31-éig tart a tanév, így csak szeptember 1-jétől lehet kivenni az iskolából, addig oda tartozó tanuló. A velünk kötött tanulószerződése is addig tart (amennyiben egyik fél sem szünteti meg)? A nyári szünetben, függetlenül attól, hogy nem jönnek gyakorlatra a diákok (kivéve a nyári gyakorlat), ösztöndíjat fizetünk részükre. A fent nevezett tanulónak is jár az ösztöndíj, függetlenül attól, hogy nem jön nyári gyakorlatra?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 64. § (3) bekezdése szerint a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

Erre figyelemmel, ha a tanulószerződés nem kerül megszüntetésre, az érintett tanulót – ahogyan a többi tanulót is – megilletné a díjazás a nyári szünidőre is. Ugyanakkor, arra figyelemmel, hogy a tanuló ténylegesen nem vesz részt majd a nyári gyakorlaton, megítélésem szerint nem jogosult díjazásra.

A megszűnés körében a törvény 49. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: 

49. § (1) A tanulószerződés megszűnik

a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,

b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,

c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,

d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,

e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,

f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,

g) azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján,

h) a tanuló halála napján.

Azaz augusztus 31. napján szűnik meg a szerződés a b) pont alapján, de kizárólag az abban foglaltak teljesülése esetén, tehát amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja. 

Lehetséges megszüntetési mód a közös megegyezés, a tanuló hozzájárulásával. 

Ami szóba jöhetne, az a felmondás, mely azonban feltételhez kötött: bármelyik fél felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Megállíthatatlan a munkabalesetek számának növekedése?

2017. június 20. 09:03
A napokban adta ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya tájékoztatóját, a 2017 I. negyedévi munkabelesetek számszerű alakulásáról. E szerint az elmúlt év hasonló időszakához képest ismét növekedett a munkabalesetek száma. 
 
2016 I. negyedévében 4633 volt a három napot meghaladó munkabalesetek száma, 2017 I. negyedévében ez a szám 4646 –ra emelkedett. A halálos munkabalesetek száma drasztikus emelkedést mutat. Amíg 2016 I. negyedévében 16 munkás vesztette életét, addig ez a szám 2017 I. negyedévében 22 –re emelkedett.

Fontos feladata volt korábban a Szakszervezeteknek a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek felügyelete, azonban a 2012 évi I. tv. (Munka törvénykönyve) a Szakszervezetek ezen jogosítványát már nem biztosította. A baleseti statisztika egyértelműen igazolja, hogy a Mt. változása utáni időszakban folyamatosan növekszik a munkabalesetek, azon belül is a halálos balesetek száma. A törvény alkotóknak el kellene gondolkodni ezen a tényen.

Ahány cég, annyi öltözet

2018. június 22. 09:19
Egyre több olyan munkahely van, ahol legalább informális elvárások diktálnak az alkalmazottaknak, milyen legyen a megjelenésük, munkahelyi viseletük. Utánajártunk, mi és hogyan formalizálható, ki mit fizet, miért felel. Megtudtuk, hogy a munkaerőhiány miatt a cégek vezetése általában lazábban kezeli, hogy a dolgozók használják-e a védőfelszereléseket vagy nem. Nem akarják elijeszteni őket a cégtől.