Ha a munkavállaló saját vagy gyermeke betegsége miatt nem tudja ellátni munkáját, akkor kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás.

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.

Ki jogosult rá?

A táppénzre való jogosultságnak három feltétele van:

• Fennálló biztosítási jogviszony: Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.
• A keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett: jelenleg a járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
• Az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség

Mikor nem jár táppénz?

Táppénz nem jár, ha

• a munkavállaló a betegség idején is a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
• a biztosítása szünetel
• a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
• a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
• valaki gyermekgondozási segélyt kap, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
• valaki előzetes letartóztatásban van, vagy büntetését tölti,
• valaki saját jogú nyugdíjt kap,
• a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt).

Meddig jár a táppénz?

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól, az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, de legfeljebb egy évig adható. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Eltérő mennyiségű táppénz adható, annak aki maga beteg és annak, aki gyermeke miatt veszi igénybe.

További információk az Államkincstár oldalán elérhetőek.

hrportal.hu