Táppénzről visszatérőnek felmondanának. Mennyi lesz a végkielégítés?
Ha a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi vélemény szerint a munkavállaló a munkaköre ellátásra nem alkalmas, abban az esetben ez jogszerű felmondási okot jelent. Ebben az esetben jogosult lesz végkielégítésre az alábbiakra figyelemmel.
Végkielégítés valóban nem jár automatikusan a munkaviszony megszűnésekor: az megilleti a munkavállalót
♦ a munkáltató felmondása esetén (a munkáltató működésével összefüggő okból vagy a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességére tekintettel),
♦ a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén,
♦ ha a munkaviszony oly módon szűnik meg, hogy az új munkáltató nem tartozik a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá,
♦ ha az azonnali hatályú felmondásának indoka a munkáltató lényeges kötelezettségszegése vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartása (jogszerű munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén ugyanis úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató szüntette volna meg a munkaviszonyt felmondással).
Azaz felmondás esetén sem mindig illeti meg a dolgozót, így, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége, nem jár részére a végkielégítés.
A végkielégítés rendeltetése ugyanis az, hogy a munkáltatónál hosszabb ideig munkaviszonyban álló munkavállalónak – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – az újrakezdés elősegítéséhez anyagi ellátást biztosítson. A másik oldalról nézve az a célja, hogy a munkáltatót visszatartsa a meggondolatlan munkaviszony megszüntetéstől.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkáltatónál meghatározott ideig fennálljon. Mértéke az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszával arányosan növekszik. A védett korú, azaz a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül álló munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesül.
Munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartama |
Végkielégítés mértéke |
Védett korban lévő munkavállaló esetén |
legalább 3 év |
1 havi távolléti díj |
további 1 havi távolléti díj (összesen tehát 2) |
legalább 5 év |
2 havi távolléti díj |
további 1 havi távolléti díj (összesen tehát 3) |
legalább 10 év |
3 havi távolléti díj |
további 2 havi távolléti díj (összesen tehát 5) |
legalább 15 év |
4 havi távolléti díj |
további 2 havi távolléti díj (összesen tehát 6) |
legalább 20 év |
5 havi távolléti díj |
további 3 havi távolléti díj (összesen tehát 8) |
legalább 25 év |
6 havi távolléti díj |
további 3 havi távolléti díj (összesen tehát 9) |
Ha a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (az Mt. 294.§ (1) bek. g) pontja alapján), nem jár részére végkielégítés.
A végkielégítésre jogosító időtartam szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (például mert fizetés nélküli szabadságon volt). Kivétel a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama. Ugyanakkor a keresőképtelenség teljes tartamát be kell számítani a végkielégítésre jogosító időtartamba. 2016. január 1. napjától fennálló munkaviszony esetén egy havi távolléti díjra jogosult a munkavállaló (védett kor esetén ez a mérték további egy hónappal nő).
adozona.hu