Társadalmi kiegyezés: munka és tőke
A munkaerőpiac hazai szabályozása korábban sem volt túl munkavállalóbarát, de az elmúlt évtizedben végletesen elment a tőkeoldalnak kedvező irányba. Példa erre a rabszolgatörvény vagy a hazai bérarány folyamatos csökkenése. Hol lehetne a kompromisszum munka és tőke között? Milyen lenne az ideális tőke-munka viszony? Elfogadható lenne-e a nyugat-európai rendszer: a két oldal intézményesített érdekegyeztetése vállalati/iparági/országos szinten, az állam beavatkozása nélkül? Mit lehet tenni, ha a munkáltató nem ismeri el a szakszervezetet, lásd Suzuki, Dunaferr? Ilyenkor a kormány feladata-e lépni? A bíróságoké? Mit lehet tenni Európa legliberálisabb Munka Törvénykönyve ellen? A sorozat március 16-i nyitó rendezvényén Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Háromi László, az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese és Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője beszélgettek ezekről a munka és tőke hazai viszonyát jellemző kérdésekről.
www.ujegyenloseg.hu
Kapcsolódó cikkek
Kihirdették 2018 legszebb madárfotóit, egytől egyig lenyűgözőek
A túlóra
Plusz információként Szlovákiától kezdve az Európai Unióban heti 36 óra munkával érik el az EU bérátlagát, mi heti 48 órával sem fogjuk....