A társasház és a közös képviselő viszonya

A társasházi kamerák által rögzített képek a 2016/679.számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 4. cikke alapján személyes adatnak minősülnek. A személyes adatokon végzett bármiféle tevékenység pedig adatkezelésnek minősül. Fontos tehát kiindulásként leszögeznünk, hogy a társasház (a közösség), mint önálló jogalany adatkezelőnek minősül, melynek adatkezelésére a GDPR szabályait alkalmazni szükséges. Mielőtt azonban rátérnénk a követelményekre szükséges a társasházi képviselet adatkezelési szempontból történő minősítése.

Létezett olyan szakmai állásfoglalás, mely szerint a társasház képviselőjeként a közös képviselő nem értelmezhető elkülönült jogalanyként azaz, úgy kell tekinteni, mint egy gazdasági társaság megbízott ügyvezetőjét. Egy másik álláspont szerint a közös képviselet mindenképpen egy elkülönül, külső személy, aki így a körülményektől függően adatkezelői vagy adatfeldolgozói státuszban lehet. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020. augusztusában kiadott állásfoglalása a kérdést rendezte, rámutatott arra, hogy a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke adatfeldolgozónak vagy önálló adatkezelőnek minősülhetnek. Akármilyen státuszban is vannak, fontos velük megfelelőképpen leszerződni, illetve a társasház adatkezelési tájékoztatójában címzettként feltűntetésre kell, hogy kerüljenek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a társasház adatkezelési tájékoztatójában fel kell tűntetni, hogy a személyes adatok számukra továbbításra kerülnek.

Milyen előírásokra figyeljünk

A társasházi közösség adatkezeléséhez a GDPR-on túlmenően az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. számú állásfoglalását, illetve a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII.tv. (Tht.) rendelkezéseit kell figyelembe venni. Az Európai Uniós jog alapján az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés (f) pontban nevesített jogos érdek lehet. Ebből következően az adatkezelés megkezdése előtt el kell végezni az un. érdekmérlegelési tesztet. Ezen vizsgálatban azt kell mérlegelni, hogy a társasház személy- és vagyonvédelmi érdekei, illetve a kamerák látószögébe kerülő személyek jogai és érdekei között mely érdeknek van elsőbbsége. Amennyiben a társasház javára billen a mérleg, abban az esetben az adatkezelés ezen jogalapon folytatható. Kell lenni tehát egy előzetes dokumentációnak, melyet érdekmérlegelésnek nevezünk.

A Tht. is tartalmaz azonban további előírásokat. A Tht. 25. § (1) bekezdése alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről és működtetéséről a közgyűlés dönt az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat.  

A társasháznak tehát belső adatkezelési szabályzattal és (külső) tájékoztatóval is rendelkeznie szükséges. A szabályzat a társasház belső működését, egyes adatkezeléseit szabályozhatja, illetve e körben eljárásrendet is meghatározhat. A hatóság a következő tartalmi elemeket tartotta ajánlatosnak:

• - a kamerák üzemeltetésének rendje, a felvételek megőrzési ideje, a figyelmeztető jelzések kihelyezése;
• -  a kamera felvételeinek érintettek általi kikéréséhez (másolat kiadásához fűződő jog) kötődő maszkolási és informatikai feladatok és felelősségek;
• -  a tulajdonosok, bérlők, lakók elérhetőségi adatai, közös költség és felújítási alap befizetései és tartozásai kapcsán kezelt adatok;
• -  követeléskezeléshez, kintlévőségek behajtásához kötődő ügyek kapcsán (végrehajtó, ügyvédi iroda számára az adatok átadásának módja, a kapcsolódó tájékoztatási feladatok);
• -  a közgyűlési jegyzőkönyvek és jelenléti ívek megőrzése;
• -  a társasház GDPR 30. cikke alapján készített, az egyes adatkezelési célokhoz kapcsolódó főbb jellemzőket tartalmazó adatvédelmi nyilvántartás naprakészen tartásának rendje;
• -  az adatkezelési tájékoztatók frissítésének, közzétételének rendje.

Az adatkezelési tájékoztató pedig az érintetteknek szól azaz, azoknak, akik a kamerás megfigyelés területére lépnek. Őket mind piktogrammal, mind pedig adatkezelési tájékoztatóval tájékoztatni szükséges a legfontosabb körülményekről. Ide tartoznak az adatkezelő neve és elérhetőségei, az adatkezelés jogalapja, célja, időtartama (ameddig tároljuk a felvételt), a címzettek (akiknek továbbítjuk), illetve az érintetti jogok. Ezeken belül kiemelt szerepe van az adatkezelés időtartamának, mely a hivatkozott Európai Adatvédelmi Testületi állásfoglalás alapján jellemzően 2-3 nap lehet. Ennél hosszabb időtartamot indokolni szükséges.

Mit rögzíthetünk és hogyan

Fontos, hogy a társasházi kamerák kizárólag közös épületrészeket figyelhetnek, nem irányulhatnak külön tulajdonban álló lakás vagy helyiség bejáratára, nyílászárójára sem. A kamerák közterületet sem figyelhetnek. Amennyiben a közterület minimális mértékben mégis beleesik, és ez a személy- és vagyonvédelmi cél eléréséhez szükséges, abban az esetben vizsgálni kell a garanciális intézkedések lehetőségét, ilyennek minősül meghatározott területek kitakarása.

Kamerarendszer a társasházon kívül a magánlakásokban is kiépíthető. Amennyiben az kizárólag saját tulajdonban álló területet figyel, az adatkezelés nem tartozik a GDPR hatálya alá, így adatkezelési tájékoztatót/szabályzatot, érdekmérlegelési tesztet sem kell készíteni.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd