A fővárosban gyerekeskedő, Amerikát is megjárt, kétdiplomás Dezsény Zoltán első munkahelyén, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben került közel az ökológiai szemlélethez, és ehhez már csak az a civil kezdeményezés kellett, amelyik elcsábította őt és feleségét Terénybe, a Nógrád vármegyei apró faluba. Tíz évvel ezelőtt kezdtek bele álmuk megvalósításába, és alapították meg a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságot, melynek fő profilja a kis léptékű ökológiai vegyes zöldségtermesztés.

Az üzemi rendszerüket standard méretű, forgatás nélküli komposzt-mulcs takarásos ágyások, és biodiverzitás jellemzi, ahol közel 40 zöldségfaj 120 fajtáját termesztik, mindössze 0,25 hektár szabadföldi területen és 3500 m2 fóliában. Úgy termelnek zöldséget, hogy nemcsak a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat veszik figyelembe, a tevékenység anyagi megtérülése szükséges, azonban nem kizárólagos cél.

Közvetlen céljuk egy olyan rendszer működtetése, amely a MagosVölggyel kapcsolatban álló embereknek egészséges, friss, szezonális élelmiszert biztosító rendszer működése, ami közvetlen kapcsolaton, kölcsönös szolidaritáson alapul. A közösség által támogatott mezőgazdaság (Community Supported Agriculture) modelljét követik, amely hazánkban még ritkaságnak számít. A MagosVölgy felsőbbrendű célja egy olyan hely és minőség megteremtése, amelyhez csatlakozó emberek saját útjukon, de együtt haladhatnak a teljes testi és lelki egészség felé vezető úton egy befogadó közösség részeként.

 

Zöldségközösségüknek 150 tagja van, ennyi háztartást tehát kb. mégis közel 600 embert látnak el a teljes szezonban, heti rendszerességgel, friss élelmiszerrel, akik „cserébe” nem a termény árát, hanem a gazdaság működtetését és fejlesztését finanszírozzák egy előre kalkulált költségvetés alapján, egyenlő részarányban, éves tagdíj keretében. A MagosVölgy határait mégsem a mérete fogja jelenteni, hanem az emberi léptékhez való őszinte ragaszkodásuk. Ezért a Dezsény házaspár a rendszer terjesztésében és az ehhez kapcsolható edukációban, új szereplők számára nyújtott szakmai mentorációban látja a fejlődés útját. Így hitvallásuk túlnőhet Terény és akár Nógrád vármegye határain is, miközben ők megmaradhatnak szeretett kicsi falujukban. A következő 7 évben legalább 50 hasonló kertészet, élelmiszerrendszer sikerre vitelében akarnak közreműködni.

 

Dezsény Zoltán, munkájával párhuzamosan, a Terényi Paradicsom Egyesület társelnöke is, a Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért (Cserfa) Egyesület elnökségi tagja. A periférikus helyzetben lévő, alig 400 lelkes Nógrád vármegyei apró faluban a Paradicsom keretet és teret kíván adni a közösségépítésre a különböző helyi társadalmi csoportok számára, hozzájárulva a település hosszú távú életképességének megőrzéséhez. A Cserfa a Nógrád-vármegyei civil, vállalkozói és önkormányzati szféra szereplői összefogásának szervezésével környezetvédelmi, hagyományőrző és kulturális programokat szervez. A kedvezőtlen gazdasági és demográfiai mutatókkal rendelkező térségben az egyesület lassítani kívánják az elvándorlást, és választ találni a szegénységgel, esélyegyenlőséggel, testi és lelki egészséggel kapcsolatos helyi kérdésekre.

 

Az idei kategóriagyőztesek:

Az Év Agrárgépésze: Hári Zsolt,

Az Év Agrárinnovátora: Dr. Teszlák Péter

Az Év Állattenyészője: Dr. Húth Balázs,

Az Év Élelmiszeriparosa: Dr. Kovács Péter,

Az Év Erdőgazdálkodója: Sulyok Ferenc,

Az Év Fiatal Gazdája: Göbölyös Károly,

A jövő Agrárszakembere: Dr. Vona Viktória,

Az Év Kertésze: Nemes-Nagyné Vas Andrea,

Az Év Növényvédelmi Szakembere: Dr. Füzi István,

Az Év ökológiai gazdálkodója: Dezsény Zoltán

Az Év Szántóföldi gazdálkodója: Kaitz Ákos

 

A korábbi évekhez hasonlóan Közönségszavaton leadhatják Önök is voksukat, mindenkinek egy szavazata van. A szavazás állása ezen a linken követhető: 

 

Amennyiben még nem szavazott egyik jelöltre sem, itt adhatja le szavazatát.

 

A korábbi évek nyerteseiről itt olvashatják laudációinkat. Az idei abszolút győztest a február 9-i Gálán szavazza meg a szakmai zsűri.

 

forrás: agraragazat.hu