Természeti károkkal kapcsolatos termelői bejelentés és a vis maior

2018. augusztus 07. 09:37
Az elmúlt időszakban országszerte fordultak elő kedvezőtlen időjárási jelenségek, úgymint aszály, vihar és felhőszakadás. A károk adott esetben megalapozhatnak kárenyhítő juttatási igényt, de alkalmasak lehetnek bizonyos támogatási jogcímek egyes feltételeinek (pl. termeléshez kötött fehérjenövény támogatás minimális hozamra vonatkozó előírása) nem teljesítése utáni jogkövetkezmények alóli mentesítésre (vis maior).

Felhívjuk a termelők figyelmét az agrárkár-enyhítési rendszerben tett termelői kárbejelentésekkel, valamint az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódóan tett vis maior bejelentésekkel kapcsolatos eljárások közötti különbségre. Az előbbinél ugyanis a kárbejelentések célja a növények hozamcsökkenéséből fakadó károk kompenzálása kárenyhítő juttatás formájában. Míg utóbbinál a vis maior eljárás során az a cél, hogy a termelő a vis maior helyzetre tekintettel mentesüljön egy adott támogatási jogcím tekintetében meghatározott bizonyos támogatási feltétel teljesítése alól. A kárbejelentésnél kizárólag a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatti károkat jelenthetik a termelők, míg a vis maior bejelentés nem csak a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt történhet, hanem egyéb okokból, mint például a növény- vagy állatállományt érintő fertőző megbetegedések, az ügyfél munkaképtelensége, földterületnek közcélra vagy közérdekből történő igénybevétele.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben a kárbejelentéseket elektronikus úton kell megtenni a Magyar Államkincstár https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer honlapján elérhető Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) felületen keresztül, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak. Főszabályként a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül kell megtenni a kárbejelentést. A bejelentett káreseményeket a területileg illetékes, megyeszékhely szerinti járási hivatal, mint agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi és határozatban igazolja. Egyes kedvezőtlen időjárási jelenségek esetén (ilyen például a felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, vihar) a károsodás azonnal észlelhető, ezért a kárbejelentést az időjárási jelenség bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni. Más időjárási jelenségek (például aszály, belvíz) károsító hatása a növényen csak később észlelhető, ezért hosszabb idő áll rendelkezésre a kárbejelentésre. Ilyen esetekben a károsodás növényen történő észlelésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a káreseményt. Aszálykár bejelentés legkésőbb szeptember 30-ig tehető.

A vis maior esemény megállapítása iránti eljárást a termelő bármely agrártámogatási jogcím vonatkozásában szintén elektronikus úton, a https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ honlapon, ügyfélkapun keresztül kezdeményezheti a Kincstárnál annak érdekében, hogy a termelő a vis maior helyzetre tekintettel mentesüljön egy adott támogatási jogcím tekintetében meghatározott bizonyos támogatási feltétel teljesítése alól. A Kincstár vis maior eseményként ismer el olyan eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. A vis maior események körét a vonatkozó szabályozás csupán példálózva sorolja fel. Így például aszály esetén a termeléshez kötött szemes fehérjetakarmány-növény támogatási jogcímre kérelmet benyújtó termelő mentesíthető a minimális hozamra vonatkozó követelmény (például a takarmány- vagy mezei borsó esetében legalább 2t/ha) teljesítése alól.

Szükséges megjegyezni, hogy ha a termelő él a kárbejelentés lehetőségével, de vis maior bejelentést nem tesz, akkor az esetében a minimális hozamra vonatkozó követelmények teljesítése alól nem lehet felmenteni, vagyis az önálló vis maior bejelentést is meg kell tenni!

Az elfogadott kárbejelentés bár hozzájárulhat a vis maior bejelentés elfogadásához, ugyanakkor az nem helyettesíti a vis maior bejelentést. A vis maior bejelentés a vis maior esemény, így például aszály bekövetkezésétől számított 21 napon belül, azonban ha  a bejelentés termesztett növénykultúrát érint, akkor – a betakarítás tervezett időpontjára figyelemmel – a betakarítást megelőző tizenötödik napig, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül tehető meg. Kiemelendő, hogy ezen bejelentési határidők jogvesztők, így ezen határidőkön túl, továbbá a már betakarított kultúrák esetében bejelentett eseményt nem lehet vis maior eseménynek tekinteni.

Abban az esetben, ha a termelő elmulasztotta a vis maior bejelentését megtenni, a közvetlen támogatások támogatási feltételeinek nem teljesítése esetén a lehetséges szankció elkerülése érdekében van arra mód, hogy a kérelmét teljes egészében vagy részlegesen bármikor visszavonja feltéve, ha még nem kapott ellenőrzésről, esetleges meg nem felelésről szóló tájékoztatást vagy határozatot.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Hatósági diszkrécióval kezelt adatok

2016. augusztus 19. 07:58
Nem kötelezi a törvény az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, hogy közleményében megnevezze a súlyosan szabálytalankodókat Csupán a kormányzati honlapról letölthető listán, illetve a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában kell nyilvánosságra hozni az élelmiszerbiztonsági ellenőrzéseken lefülelt cégek adatait. Ennél többet egyelőre nem is tesz a hivatal, bár „folyamatban van a vonatkozó előkészítő munka”.
 

Újra kiválónak kell lennie az agrárszaktudásnak

2017. február 01. 08:26
A GDP-nek mindössze csak 1-2 százalékát fordítjuk oktatásra, ennek súlyos következményei vannak, ugyanakkor az egyetemeknek is fel kell ismerniük, hogy nem árt a frissítés. Az uniós támogatások nem tartanak örökké, valószínűleg ez a kényszer is kell a változtatáshoz.