Természeti katasztrófát idéz elő az amerikai elnök?

2017. július 31. 08:13
Katasztrófa-forgatókönyveket olvashatunk, amióta Donald Trump bejelentette: az Egyesült Államok kilép a párizsi klímamegállapodásból. De miért olyan fontos a világ élelmiszer-termelése szempontjából útját állni a globális felmelegedésnek?

Az Északi-sarktól ezer kilométerre, a Spitzbergák egyik szigetén 2008 óta működik egy magbank. „Ítéletnapi tárolóját” földrengés- és atombiztosra tervezték, százméteres bejárati alagútján túl, állandó, mínusz 18 fokos hőmérsékleten, légmentesen záródó kamrákban található konténerekben akár ezer éven át akarják megőrizni az ott található nyolcszáznyolcvanezerféle vetőmagmintát. A globális felmelegedéssel azonban még a bunker őrei sem tudtak mit kezdeni: 2016-ban, a mérések óta a legmelegebb esztendőben olvadásnak indult az állandóan fagyott talaj, az olvadékvíz pedig beszivárgott az alagútba.


A vetőmagoknak nem esett bántódásuk, a bunker építőjének, a Statsbygg cégnek azonban korábban nem tervezett fejlesztéseket kell végrehajtania, hogy ez a jövőben is így maradjon. Az északi-sarkvidéki régióban ugyanis a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével növekszik, még télen is rendszeressé váltak az esőzések.
Donald Trump valószínűleg nem hallott a longyearbyeni magbank bejáratának megrongálódásáról, vagy ha mégis, alighanem álhírnek minősítette. Ahogy a globális felmelegedést is, amelyről úgy nyilatkozott: kamu, azzal pedig a világelső amerikai gazdaság versenyképességét kívánják aláásni konkurensei, hogy a fosszilis energiahordozók használatának csökkentését irányozzák elő. Ennek fényében nem meglepő, hogy június elején az amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményéből, amely az első világszintű megállapodás a globális felmelegedés megakadályozása érdekében elvárt teendőkről.

Több mint száz éve riogatnak
A klímaváltozásra, vagyis arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése a légkör melegedéséhez vezet, Svante Angus Arrhenius svéd kémikus hívta fel a figyelmet még a 19. század végén. Az átlaghőmérséklet 1901 és 2012 között 0,9 fokkal növekedett – a 21. század végére kétszázalékos, de akár annál is nagyobb mértékű melegedésre számítanak a kutatók. A párizsi klímaegyezmény azt tűzte ki célul, hogy 1,5 Celsius-fokra szorítják vissza az átlaghőmérséklet növekedését, ennek érdekében az aláírók egyéni vállalásokat tettek a fosszilis anyagok kibocsátásának csökkentésére. Az ENSZ úgy számol, hogy ha a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok valóban kiszáll az egyezményből, az önmagában az átlaghőmérséklet 0,3 százalékos növekedését idézheti elő. Könnyen elérhető tehát a veszélyesnek tartott, kétfokos növekedés, amely visszafordíthatatlanná teheti és felgyorsíthatja a légköri változásokat.


Az amerikai elnök döntését sokan kritizálják, ám inkább szimbolikus lépésről van szó, hiszen a tavaly november negyedikén – Trump megválasztása előtt néhány nappal – hatályba lépett egyezményből csak 2020-ban szállhat ki az Egyesült Államok. Szimbolikus, ugyanakkor politikai lépés is, amellyel a fosszilis energiatermelőknek kívánt kedvezni az elnök – nem mintha azok ezt kérték volna. (Nem véletlen, hogy számtalan tagállam jelezte már: tartják magukat a Barack Obama elnöksége idején tett vállalásokhoz.) És persze szavazóinak is szólt, köztük amerikai farmerek millióinak, akik szintén érzik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait – például a szélsőséges időjárási jelenségeket –, még ha ezt nem is feltétlenül az emberi tevékenységnek tudják be.

 

 

 

Más kérdés, hogy az ő tevékenységüket közvetlenül nem is érintik azok az előírások, amelyeknek a teljesítését a világ vezetői magukra vállalták Párizsban. Az üvegházhatású gázok terjedésének megakadályozását a fejlett országokban elsősorban feldolgozóiparban, a közlekedésben és természetesen az energiaszektorban képzelték el. Pedig a mezőgazdaság önmagában is komoly környezetszennyező. Az ENSZ klímavédelmi szervezetének adatai azt mutatják: az emberi tevékenység okozta klímaváltozásért a villamosenergiatermelés- és hőtermelés-ágazat után a leginkább mezőgazdaság felelős, előbbi a teljes légszennyezés 25, utóbbi 24 százalékát teszi ki. Az ipar 21 százalékos aránnyal csak harmadik, a közlekedés pedig 14 százalékban felel azoknak a gázoknak – jórészt szén-dioxidnak – a kibocsátásáért, amelyek a kutatók szerint hozzájárulnak az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményeinek kialakulásához is.

 

 

Hogy ennek ellenére miért nem szigorítanák a termelési körülményeket? A magyarázat egyszerű: az agrártermelés a világ jelentős részén a túlélést garantálja a legszegényebb rétegek számára. A legfejletlenebb társadalmakban pedig hiába is várnák el a modernizációt, például hiába tiltanák az avar égetését, amely a légszennyezés egyik fő forrása a világban. A párizsi találkozón elfogadott szöveg éppen ezért nem a termelők megregulázását, hanem azt emeli ki: a vállalások nem veszélyeztethetik az élelmiszer-termelést, hozzá kell járulniuk az élelmiszer-biztonság erősítéséhez és az éhínség leküzdéséhez.

 


Az éhezésnek azonban az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO szerint nagyon is köze van a mostani termeléshez. Az ész nélküli öntözés például a vízkészletek elapadásához vezet, ami épp olyan veszélyes, mint a erdőirtás, amely szintén elsősorban a mezőgazdasági termőterületek növelése miatt történik. 
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a levegő szén-dioxid-tartalmának a növekedése nem feltétlenül rontja a termést, egyes növényeknél még akár hozamnövekedést is okozhat. A légköri változás ugyanis megváltoztatja az egyes termények vízháztartását – állapította meg a NASA egy tanulmánya. A kutatók szerint a kukoricánál jelentősen csökkenhet a hozam, a búza esetében viszont növekedéssel számolnak, még olyan aszályos területeken is, mint Afrika.

 

 

Ez azonban csak egy szempont a sok közül, amelyet azoknak a magyar termelőknek is figyelembe kell venniük, akiknek már ma is évente több tízmilliárd, rosszabb évben akár százmilliárd forint kárt is okoz az aszály. A csapadékmennyiség csökkenése például nemcsak szárazságtűrőbb fajták vetését teszi szükségessé, de a műtrágyák hatékonyságát is csökkenti az aszályos, forró időjárás. A kontinensen prognosztizált hőmérséklet-emelkedés pedig új kórokozók felbukkanásához vezethet, ami nemcsak a növényi kultúrák esetében tesz szükségessé fokozott védelmet, de az állattenyésztést is megdrágíthatja – akárcsak a nyarakra jellemző szélsőséges hőhullámok.

 


A prognózisok szerint főleg Európa déli részét érintő forróság a hagyományos szőlőtermesztésre is hatással lehet, bár a kutatók és a borászok is úgy látják: a szőlőfajták rugalmasan reagálnak a megváltozott környezetre. Amíg Bordeaux-ban vagy a Douro völgyében aggódhatnak a termelők, Magyarország még szerencsés lehet – már ha fel tudja venni a versenyt a versenybe szálló britekkel vagy németekkel. Más kérdés, hogy az átlaghőmérséklet emelkedésével egy időben megszaporodnak azok a szélsőséges időjárási jelenségek is, amelyek a védtelen magyar ültetvényekre végzetes hatással vannak.


A szélsőséges időjárástól nemcsak a borászoknak van félnivalójuk: az intenzív esőzések okozta belvíz, az erős szél miatti talajerózió is gyakoribbá válhat, főleg az Alföldön. Egy friss kutatás ugyan modellszámítások alapján azt jósolja, hogy utóbbi két jelenség nem fog a mostaninál sokkal nagyobb kárt okozni, ám az elmúlt évek után az így is elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gazdák biztonságosabb, először komoly beruházást igénylő termelési módokra álljanak át.

www.elelmiszer.hu

Kapcsolódó cikkek

A nagy cafeteria-vágás miatt kár éri a munkavállalók 90%-át

2018. október 02. 10:19
Csupán minden tízedik munkavállalót nem éri kár 2019-ben, mert esetükben az eddig cafeteria juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket. Az összes többi munkavállaló cafeteria kerete csökkeni fog, vagy megszűnik a Cafeteriatrend kérdőíves felmérés szerint, amire pár óra alatt 446 munkáltató küldött választ. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak. A többlet terhekre a kormány jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslata miatt lehet számítani, amely szerint a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

Biztonságos? Új szemlélet a minőségirányításban

2017. május 10. 08:29
Az elmúlt 25 év során a világ élelmiszer piacán drasztikus változások mentek végbe: a globalizáció kiteljesedése, az élelmiszer ellátási és biztonsági kihívások alapvetően új helyzetet eredményeztek mind a termelésben, mind a feldolgozásban, mind a kereskedelemben egyaránt. A hazai élelmiszeripar szempontjából jelentősebb minőségügyi, élelmiszerbiztonsági eseményekből – a teljesség igénye nélkül – szemezgettük az alábbi csokrot.