Tiltakozik a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség

2020. április 23. 12:23
2020. április 22-én a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkára levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben rámutatott, a koronavírus okozta válságot nem szabad, még időlegesen sem, az emberi jogok, a szociális jogok, és különösen nem a szakszervezeti- és munkavállalói jogok lebontására használni.
 
Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkárának levele Orbán Viktor miniszterelnökhöz

 

Tárgy: Kérelem a március 18-i és április 4-i Kormányrendeletek visszavonása érdekében

Tisztelt Miniszterelnök Úr,


A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) és az általa képviselt 163 országbeli 200 millió dolgozó nevében erőteljes tiltakozásunkat fejezzük ki azon két közelmúltbeli, a koronavírus járvány hatásai enyhítésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó Kormányrendelettel szemben, mely a rendkívüli állapot idejére felfüggeszti a Munka Törvénykönyvét (03. 18.) továbbá azon kormányrendelet vonatkozásában, amely 24 hónapra kiterjeszti a munkaidőkeretet (04. 10). Ez utóbbi szabad kezet ad a munkáltatóknak, hogy egyoldalúan kényszerítsen túlmunkára, azzal, hogy a kifizetések elszámolását a 24 hónapos ciklus végére időzíti.

Miközben a szakszervezetek készek támogatni a járvány gazdasági hatásainak csökkentését szolgáló intézkedéseket, csatlakozunk magyar tagszervezeteink tiltakozásához a rendelet tartalma és egyoldalú bevezetésének módja ellen. Miközben a VKF mint a versenyszféra konzultációs fóruma ülésezett, a döntések egyoldalúan, a szakszervezetekkel való konzultáció nélkül kerültek meghozatalra.

A javasolt intézkedések a nemzetközi egyezményekben lefektetett és Magyarország által is elfogadott nemzetközi emberi és munkavállalói jogok egyértelmű megsértését jelentenék. Ahogy arra az ILO a közelmúltban rámutatott, a Covid-19 válságot nem szabad, még időlegesen sem, az emberi jogok, a szociális jogok, és különösen nem a szakszervezeti- és munkavállalói jogok lebontására használni.

A Covid-19 válság brutálisan emlékeztet a munkavállalói jogok védelmének fontosságára. Megvalósítása esetén a várható intézkedések lenyomnák a keresletet és strukturálisan aláásnák a magyar gazdaságot. Ez a felelőtlen kezdeményezés élesen szemben áll a világ sok más országa, szakszervezetekkel és munkáltatói szervezetekkel együttműködésben hozott konstruktív intézkedéseivel.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség 4. kongresszusa 2018 decemberében már elfogadott azt a határozatot, amely támogatta a magyar dolgozók tömeges tiltakozását a munkavállaló-ellenes jogszabályokkal szemben. A mostani törvények tovább szélesítik ezeket a kizsákmányoló intézkedéseket. Ennek okán meg van minden okunk azt hinni, hogy a Munka Törvénykönyv módosítása a nemzetközi munkaügyi normákat szándékosan megsértő kormányzati politika, semmint egy válságra való válasz, és félünk, hogy ezek visszavonása a helyzet stabilizálódását követően sem történik meg.

A versenyképesség javítása nem alapozható a munkavállalók helyzetének lerontására és a jogaik elleni támadására – sem Magyarországon, sem az Európai Unió országaiban, vagy a világ más részein.

Mindezért a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség sürgeti Kormányukat, hogy késedelem nélkül vonja vissza a Rendeleteket és a jelenlegi válságra válaszul, jó hiszemben kezdjen szociális párbeszédet a munkahelyek és bérek védelmét szolgáló intézkedésekről, úgy, hogy közben fenntartja a munkavállalói és állampolgári jogokat.

Tisztelettel,


Sharan Burrow
főtitkár

Kapcsolódó cikkek

Veszélyben a munkaügyi bíróságok?

2016. szeptember 01. 10:25
A LIGA Szakszervezetek 2016. augusztus 31-én összeült Elnöksége közleményt adott ki arról a kiszivárgott tervezetről, miszerint a kormány egy bírósági reform keretében megszüntetné a munkaügyi bíróságokat. 

3 fontos szociális képesség a munkahelyen

2019. január 08. 08:18
Az utóbbi időben a munka világában egyre nagyobb szerep jut a szociális készségek meglétének az új munkaerő kiválasztásában. Az állásinterjún már nem csak a szakmai felkészültséget mérik fel, hanem azt is, hogy a jelentkező tud-e együttműködni majd a kollégáival, megfelelően kommunikálni az ügyfelekkel, hogyan kezeli a konfliktusokat. Az együttműködés képességének minősége a következő tényezőktől függ: mennyire tudok asszertíven, és nem agresszíven kommunikálni? Mennyire tudom elfogadni, hogy mások máshogyan gondolkodnak, más megoldásaik vannak egy-egy helyzetre?  Tisztelem-e a másikat, és el tudom-e fogadni a kritikát? Ha ezen a téren nem érezzük magunkat magabiztosnak, fejlesszük magunkat, felnőttként sem késő!