Nem akármekkora bölcsességről és belátásról tett tanúbizonyságát hétfőn Lengyelország európai uniós biztosjelöltje, Krzysztof Szczerski, aki nem mellesleg a lengyel államfő jelenlegi kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára, amikor visszalépett, és nem fogadta el, hogy ő legyen a következő hétéves ciklus uniós agrárbiztosa. Döntését azzal indokolta, hogy nem ért a mezőgazdasághoz, az nem az ő szakterülete.

Ismerjük el, kevés politikus utasítana vissza egy ilyen megbízást ilyen indoklással. A mi nagyszerű ellenzéki EP-képviselőink biztosan nem. Gyurcsányné Dobrev Klára is rögtön parlamenti alelnök lett, pedig tapasztalata csak az uniós pénzek lenyúlásában van, miközben a nagyobb EP-rutinnal rendelkező, fideszes Járóka Líviát megpróbálta elgáncsolni.

Ám ennél, Krzysztof Szczerski döntésénél és az új lengyel biztos személyénél is sokkal lényegesebb, hogy az uniós „agrártárcát” mindenképp Lengyelország kapja. A mezőgazdaság rendkívül fontos terület az unióban, és fontossága egyre csak nő. Figyelemre méltó azért is, mert az unió vezetésének előző garnitúrája mindent elkövetett, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat megkurtítsák, és az azokból lecsípett eurómilliárdokat a migráció finanszírozására fordítsák. Csakhogy Lengyelország nem támogat semmiféle bevándorlást, és ugyanúgy elutasítja a vidékfejlesztésre szánt pénzek megnyirbálását, mint mi, a szlovákok, a csehek és még mint legalább tucatnyi más tagállam.

A lengyel agrárbiztosság tehát siker. És nemcsak kizárólagos lengyel siker, noha az ország mezőgazdasága az egyik legjelentősebb az unióban, hanem a bevándorlást ellenző visegrádiak sikere is. Majdnem ugyanúgy, ahogy az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen megválasztása, hiszen abban a V4-eknek is tevékeny szerep jutott. És persze abban is, hogy eltérítették az elnöki pozíciótól Frans Timmermanst, aki erősen támogatja a bevándorlást, és ennek érdekében az agrárpénzek megcsapolására is hajlandó lett volna.

Természetesen, de ez nem meglepő, arra soha nem lett volna kész, hogy ossza a visegrádiak migrációs álláspontját, de arra sem, hogy elismerje gazdasági eredményeiket. Pedig ez a négy ország az unió gazdasági motorja, ezt GDP-adataik bizonyítják, és most igazolja a Polish Economic Institute lengyel gazdaságkutató intézet felmérése is, amelyből kiderül, hogy a visegrádi négyek az unió autógyártásának 18 százalékát adták 2017-ben, és az autóiparban előállított minden egyes euró további 1,1 euró hozzáadott értékkel gyarapította a V4-ek nemzeti termékét. És minden, az autóiparban létesített munkahely mellé 1,3 munkahely létesült a négy ország gazdaságának egészében. Nemhiába dicsérte meg hazánkat mostani látogatásakor az uniós pénzek hatékony felhasználása miatt Angela Merkel német kancellár sem – noha a magyar gazdasági eredmények uniós pénzek nélkül is „jönnének”.

Ilyen sikerek mellett még inkább érthetetlen az unió lépése a magyar határvédelem finanszírozásáról, hiszen csak a költségek egy százalékának megtérítését ígérik hazánknak. Pedig biztosan tudják, hogy Szlovénia is meghosszabbítja a határkerítését, és tudnak arról is, hogy a bajor tartományi belügyminiszter bejelentette: hat hónappal meg kell toldani a migrációs válság miatt 2015-ben ideiglenesen visszaállított ellenőrzést Németország Ausztriával közös határán.

Az unió következő vezetése remélhetőleg más álláspontra helyezkedik, és felismeri, hogy rossz ötlet az agrárpénzek megcsapolása és a migráció finanszírozása – ehhez a lengyel agrárbiztosság minden alapot és támogatást megad majd.

magyarhirlap.hu