Fazekas Sándor az erdők világnapja alkalmából rendezett Pro Silva Hungariae kitüntetési ünnepségen elmondta, a kormány 2010-ben elhatározott célkitűzésének megfelelően "a magyar erdők jó karban vannak, magas színvonalú erdőgazdálkodás folyik".

Kifejtette: az erdők minden elemünkben az emberiséget szolgálják, hiszen a Föld biológiai sokféleségének megtartó erejét jelentik, gazdasági és közjóléti funkciót is betöltenek. Egészségügyi, szociális, turisztikai és oktatási szempontból is szolgálják az embereket a kirándulóhelyek, a turistaösvények, a látogatóközpontok, a kilátók, az erdei iskolák és bemutatóhelyek révén.

"Ahogy az erdő szolgál bennünket, úgy szolgáljuk mi is az erdőt", megvédjük ezt a kincset, és úgy élünk az erdeink javaival, hogy azokat meg tudjuk újítani - közölte. Átalakul a gazdasági környezet, az éghajlat is változik, ami megköveteli az alkalmazkodást a társadalom valamennyi szervezetétől, így az erdőgazdaságoktól is - fogalmazott FazekasSándor.

Hozzátette, az erdők Magyarországon kiemelten fontos természeti erőnek számítanak, hiszen ma már nemcsak termőföldben gazdag az ország, de "100 évvel Trianon után az erdőkincs is megduplázódott".

A kitüntetési ünnepségen Fazekas Sándor Bitay Márton Örssel, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkárával közösen adta át 29 erdészeti szakembernek a díjakat.

A rendezvényt követően a nagykanizsai Csónakázó-tónál felavatták a tíz évvel korábban lezárt, a közelmúltban pedig teljesen felújított, a Dunántúl legmagasabb kilátótornyát.

Itt Fazekas Sándor elmondta: 2010 óta Magyarországon 37 új kilátó épült és 31-et újítottak fel, továbbá 26 új szálláshely jött létre, illetve 75 turistaszálló és motel újult meg. Mindezen felül 14 új látogatóközpontot alakítottak ki és hetet újítottak fel.

Az erdőkben 13 új erdei iskolát hoztak létre és 18-at újítottak fel, ma már az állami erdészetek 36 erdei iskolát tartanak fent, ahol évente mintegy 80 ezer diáknak nyújtanak kikacsolódási és tanulási lehetőséget - ismertette FazekasSándor.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a Csónakázó-tónál felavatott kilátót a város és környéke modernkori történelmének egyik legfőbb szimbólumaként írta le. A kivételes természeti környezet mellett az olajbányászati múltat is megjeleníti, de mutatja Nagykanizsa és a térség, Murafölde megújulását is - mondta.

Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta: 1971-ben állították fel a leselejtezett olajfúrótornyot, amit 125 millió forintos beruházással újítottak fel, ehhez a Földművelésügyi Minisztérium 88 milliót adott.

A fémből és üvegből készült kilátótorony szerkezete közel 100 tonna, teljes magassága 48 méter. Az alsó kilátószint 28 méteren, a felső 43 méter magasan van, a 230 lépcsőfok megmászása után egyszerre ötvenen tartózkodhatnak rajta.

kormany.hu