Ideje rendbe tenni és megismerni a KM teljes fogalomkörét, ennek a cikksorozatnak ez a célja. Első részben kitérek az egész alapjára: honnan jött maga a fogalom, mi a célja a döntéshozóknak ezzel, kikre terjed ki a KM alkalmazása, és kik ellenőrzik ennek betartását. Következő részben kitérek az általános alapszabályokra majd ezt követően írok a KM ellenőrzés során előkerülő jegyzőkönyvekről és az ezekhez tartozó szabályokról; később szó lesz a szankciószámításról és a területalapú támogatásokkal való összefüggéséről is.

A kölcsönös megfeleltetés a Közös Agrár Politika (KAP) szerves részét képezi, ezért azt minden tagállamnak fenn kell tartania, összhangban a zöldítés követelményeivel. Kiindulópontja a fogalomkörnek pedig az a tény, hogy a mezőgazdaság is hozzájárul sajnos az éghajlatváltozáshoz. Erre válaszul hozta létre az EU a kölcsönös megfeleltetés szabályozórendszerét, amely alapvető előírásokat fogalmaz meg a környezetre, az éghajlatváltozásra, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozóan. Ezzel együtt a fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez járul hozzá ez az egész egységes jogszabályrendszer, aminek tehát a kölcsönös megfeleltetés előírásai képezik a gerincét.

Kikre vonatkozik a KM?

Gyakorlatilag minden gazdálkodóra, akik tevékenységükhöz támogatást vesznek igénybe a közösségi forrásokból. Részletesen felsorolva a KM hatálya alá tartozó támogatások a következők:

– Egységes területalapú támogatási rendszer

– Zöldítés

– Termeléshez kötött támogatások közül: – anyajuhtartás támogatása; – anyatehéntartás támogatása; – hízottbika-tartás támogatása; – tejhasznú tehéntartás támogatása; – rizstermesztés támogatása; – cukorrépa termesztés támogatása; – zöldségnövény termesztés támogatása; – ipari zöldségnövény termesztés támogatása; – extenzív gyümölcstermesztés támogatása; – intenzív gyümölcstermesztés támogatása; – szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása; – szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása; -ipari olajnövény termesztés támogatása

– Fiatal mezőgazdasági termelők támogatás

– Kisgazdaságok támogatása (Azzal a kitétellel, hogy a kisgazdaságok támogatási rendszerét választó gazdálkodó esetében, a KM előírásait ő is köteles betartani, ugyanakkor az ellenőrzések során a meg nem felelés esetén KM szankcióban nem részesül, viszont közigazgatási bírság kiszabható rá.)

– Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása (a kifizetést követő 3 évig kell betartani a KM előírásait)

– Erdősítés támogatása

– Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

– Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG)

– Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, fenntartása (ÖKO)

– Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések

– Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések

– Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (THÉT)

– A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás

– Erdő-környezetvédelmi kifizetések

– Védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésében történő megőrzésének támogatása

– Állat genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás

Fontos tudni, hogy akik a fenti támogatásokat igénybe veszik, azok üzemi szinten (tehát az egyébként nem KM alá tartozó területeikkel együtt) kötelesek betartani az előírásokat, ennek megfelelően az ellenőrzés során is teljes üzemi szinten vizsgálja a hatóság azok betartását.

Kik ellenőrzik a KM előírásainak betartását?

A Magyar Államkincstár a társszervek (NÉBIH, Nemzeti Parkok) és a megyei kormányhivatalok Agrár- és Vidékfejlesztést támogató Főosztályainak bevonásával.

(…folyt. köv…)

Dr. Harcsa Marietta
névjegyzéki szaktanácsadó (NAK-4149)

agroforum.hu