A változások valamennyi aspektusával részletesen foglalkoztunk ezen a fórumon (és erre a jövőben is sor fog kerülni), ám érdemes a változások lényegét röviden összefoglalni. Elsőként is kezdjük egy táblázattal:

A legfontosabb változások hatályba lépési időpontjai a következőek

Kompenzáló pihenőidő 2017.01.01.
Készenléti jellegű munkakör 2016.06.18.
A felmondás visszavonhatósága 2016.06.18.
Felmondási védelem kiterjesztése az apára 2016.06.18.
A vezető állású munkavállaló 2016.06.18.
Kiküldetés, munkaügyi ellenőrzés 2016.06.18.
Munkavédelmi képviselő, Mvt. 2016.07.08.
Iskolaszövetkezet 2016.09.01.

Így változott a Munka törvénykönyve

Az Mt. több ponton is módosult, illetve módosulni fog. Jelenleg még nem lépett hatályba, de néhány hónap múlva már alkalmaznunk kell az ún. kompenzáló pihenőidőt, melynek értelmében két egymást követő nap átlagában a munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőnek kell eltelnie. A pihenőidőt érinti az a változás is, mely szerint készenléti jellegű munkakörben a napi pihenőidő 8 óráról 11 órára emelkedik. Fontos azonban arra rámutatni, hogy ez a változás már hatályba is lépett júniusban. Ezzel egyidejűleg viszont a készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók elveszítették a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra való jogosultságukat, amennyiben szombaton és vasárnap is munkát végeznek. 

Visszavonhatóvá vált továbbá júniustól kezdődően a várandós munkavállalóval közölt felmondás, amennyiben a várandósságról a munkáltatónak a felmondás közlésekor nem volt tudomása. 

Pozitív fejlemény, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt mindkét szülő felmondási védelem alatt áll. Nem kell tehát többé az apukáknak az egyenlő bánásmód követelményére hivatkozva támadni a felmondást. A gyermekvállalással összefüggésben változtak a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok is. 

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (kiküldetés), Mvt. változásai
Változtak a kiküldetés szabályai is, melyet uniós irányelv átültetése tett szükségessé. A változás az Mt. 53.§-át (azaz a hazai munkavállalók többségét) nem érinti, csupán a törvény záró rendelkezései módosultak. Ezzel összefüggésben módosult a Met. is, melynek változásai a törvény eredeti terjedelmét is jóval meghaladják. Sokakat érinthet viszont az Mvt. változása, melynek következtében már alacsonyabb munkavállalói létszámtól kötelező munkavédelmi képviselő választása (20 fő), illetve egyértelművé teszi a törvény, hogy valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmet élvez. Újabb bírságtípust is bevezetett a jogalkotó, kíváncsian várjuk a hatóság gyakorlatát.

Nem része már a munkajogi szabályozásnak az iskolaszövetkezet

Az Mt. 223-227.§-ai 2016. szeptember 1. napjával hatályon kívül helyezésre kerültek. Ezt követően a szövetkezetekről szóló 2006. évi X.tv. rendelkezései irányadóak, ahol az iskolaszövetkezet külön fejezetet is kapott. 

A szövetkezeti törvény szerint az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a szövetkezeti törvényben megjelölt szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munka- és pihenőidő vonatkozásában a törvény kimondja, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár. A munka díjazására vonatkozó Mt-beli szabályok közül csupán egyetlen alkalmazandó. A szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak ugyanis el kell érnie a minimálbér összegét. További garanciák átvételét az Mt-ből a jogalkotó nem tartotta szükségesnek. 

A 18. életévüket be nem töltött munkavállalókra viszont speciális szabályok vonatkoznak. Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére - ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is -, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor. Ezek azonban a munka- és pihenőidő területére vonatkoznak.

Fokozódó gondot jelent a munkaerőhiány

Egyre nagyobb gondot jelent a munkaerőhiány, mely már nem csupán az informatikai szektor és a vendéglátás sajátossága. Nem találni mezőgazdasági munkaerőt sem, illetve hiány van képzett munkaerőből is. A hazai bérek alacsonyak, a béremelés költségei pedig a hazai viszonyok között sok munkáltató számára nem termelhetőek ki. A munkaerőhiány következtében jelentősen nő a munkavállalók igénybevétele, mely gyakran a jogszerű kereteket is túllépi, s mely így sok esetben munkahelyi feszültségek forrásává válik. Vannak azonban olyan munkajogi eszközök, melyekkel a megfelelő munkateljesítményt felmutató munkaerő a munkáltatóhoz köthető, illetve jogszerű keretek között, jobban motiválható. Ezekre az eszközökre ezen a fórumon fokozottan igyekszünk felhívni a figyelmet.

Még mindig kevés munkáltató vesz igénybe állami támogatást

A munkáltatók adókedvezményt vehetnek igénybe bizonyos sérülékeny munkavállalói csoportok alkalmazása esetén. Annak ellenére, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, a 25 év alatti, illetve az 55 év feletti munkavállalók, valamint a gyermekvállalásból visszatérő munkavállalók foglalkoztatásához adókedvezmény lenne igényelhető, erről sokan nem is tudnak. Tekintettel arra, hogy ezen munkavállalói csoportok munkaerő-piaci (re)integrációja fontos kérdés, így a témával több alkalommal, külön is foglalkoztunk, illetve foglalkozni fogunk.

www.hrportal.hu