Tudtad, hogy egykor felmerült: a Balaton helyén búza- és kukoricaföld legyen?
2024. december 10. 14:45
A Balaton hasznosítására az elmúlt évszázadokban jó néhány terv született.
Mária Terézia uralkodásának idején merült fel először, hogy a Balaton felesleges, illetve túl nagy helyet foglal el a királyság területéből. Az ekkoriban még jóval nagyobb kiterjedésű, mocsaras-lápos balatoni földek ugyanis több mint 60 ezer hektárnyi helyet vettek el a mezőgazdaságtól.
A Balaton viszonylag sekély medrű, tektonikus eredetű ároktó. Átlagos mélysége 3-4 méter, a legmélyebb pontja a Tihanyi-félsziget szomszédságában található, ahol eléri a 12 métert is. A földtörténeti középkorban kialakult hatalmas tó üledékes kőzetek felett jött létre, partjai környékén igen termékeny a talaj. Míg északon a szőlőtermesztésre is kiváló, vulkanikus domborzat, délen laposabb, síkabb terület szegélyezi. Vízkészlete 2,2 év alatt cserélődik, 1800 millió köbméternyi.
fotó:wikipedia
Hosszú korszakokon keresztül nem volt egységes a vízfelülete. A 200-as évek végén kezdték el a parttal párhuzamosan futó, úgynevezett turzásokat, azaz elnyúló szigeteket-félszigeteket feltörni a rómaiak. A vízszint szabályozásának Galerius római császár döntése értelmében 292-ben kezdtek neki, épített zsilipekkel a mai Sió-csatorna környékén. Ez a csatorna okozta a legnagyobb mértékű változások jelentős részét a későbbiekben is.
fotó:vehir.hu
Mária Terézia idejében éppen a meder fenekét alkotó termékeny talaj miatt felmerült a központi kormányzatban az, hogy le kellene csapolni a Balaton vizét. Búzával vetették volna be, így oldva meg a királynő által felvázolt problémákat azzal kapcsolatban, hogy túl kevés gabonát tudunk exportálni a birodalom számára. Még hatástanulmányok is készültek arról, hogy mennyi gabonát, szénát termeszthetnek az így nyert területen. Erre azonban végül nem került sor.
Az ipari forradalom idején, a déli vasútvonal építése közben aztán komoly hibát vétettek a tervező mérnökök. 1857-ben egy magán-vasúttársaság sínpályát tervezett, mely a fővárost kötötte össze Nagykanizsával, és a Balaton déli partját is érintette. Néhány éven belül le is fektették a síneket annak ellenére, hogy a céget több helyi mérnök is figyelmeztette arra, hogy a tó vízszintje ingadozó. A Balaton szárazabb években, például a vasútvonal építésének felmérésekor sokkal beljebb húzódott, szinte a mai vonalban futott, csapadékosabb időkben azonban a víz felgyűlt, és a déli parton, valamit északon, Szigliget környékén kiöntött, és mocsárrá változtatta a tó környezetét.
fotó:zaol.hu
A vasútvonal ettől függetlenül 1861-ben megnyílt, a Balaton vízszintje pedig a nagyobb mennyiségű csapadéknak köszönhetően megemelkedett. Ez 1861-1862 telén komoly gondokat okozott, a hullámverés és a jég veszélyeztette a vasúti közlekedést.
A vasutat elbontani és máshol, máshogy felépíteni nem lehetett, hiszen hatalmas költséggel járt volna; egyszerűbb volt a Balaton vízszintjét lecsökkenteni. A vasúttársaság szerencséjére ekkor már több balatoni szervezet is javasolta, hogy szabályozzák a Balaton vízszintjét. A szabályozás ebben az esetben pedig a tó vízszintjének a csökkentését jelentette volna, ami a Déli Vasút vonalát megvédte volna a Balatontól. A lecsapolás mellett az állandó vízszint biztosítására is szükség volt, amire a Sió-csatorna látszott a legalkalmasabbnak.
A még a rómaiak által épített csatorna ugyan a középkor évszázadai során feltelt földdel, de a nyomvonala adott volt, az ország politikusai pedig kardoskodtak a tó és a Duna összekötése mellett is hajózási szempontok miatt, így az építkezések megkezdődtek.
fotó:euronews.com
A csatornát végül újra megnyitották, Siófoknál egy fából készült zsilipet építettek, amellyel a tó vízszintjét lehetett szabályozni. 1863-ra kész volt az első zsilip és a szabályozott csatorna is. A víz szintjét 95 centiméterrel csökkentették, ezzel a tó víztükre a mai formát vette fel. Ehhez alakították ki az épített partfalakat, strandokat, és így épülhetett be a déli part is olyanná, amit ma ismerünk, azonban a szabad hajózás a Balaton és a Duna vize között soha nem valósult meg.
Az 1960-as években újra felmerült a tó megszüntetésének terve: Papp János, Veszprém megye akkori kommunista párttitkára kukoricaföldeket képzelt a helyére.
Forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Kiegészítő támogatást fizet a kormány a gabona felvásárlási árához Lengyelországban
2023. május 12. 13:55
A lengyel alsóház megszavazta azokat a jogszabályi módosításokat, melyek alapján az ukrán mezőgazdasági termékek importja miatt hátrányos helyzetbe került gazdák állami támogatása megemelhető.
Üzemanyagköltségek támogatása és agrárvédelmi alap
Az egyik módosítás értelmében literenként 0,26 zlotyval (21,2 forint) 1,46 zlotyra (119 forint) emelnék azt az összeget, amelyet a gazdáknak visszatérítenek a dízelolaj utáni jövedéki adóból.
Módosult a feldolgozóipari KKV-k energiaköltség és beruházás támogatási programja Meghosszabbították a határidőket!
2023. január 16. 10:28
Nagy segítséget nyújthat az érintettek számára, hogy meghosszabbodott a kötelező regisztráció benyújtási határideje: 2023. január 31. 19:00 óráig lehetséges a beadás (felhívás összefoglaló táblázat, valamint a 6.6.1. pont).
A sikeres regisztráció nem jelenti azt, hogy a támogatást automatikusan odaítélik a kérelmezőnek! A beadott adatok alapján jogosultsági vizsgálat történik, melyet 5 munkanapon belül végeznek el. Hiánypótlási felhívást egyszer küldenek, pozitív elbírálás esetén a kérelmező folytathatja az adatok feltöltését, a nyilatkozatok megtételét. A támogatási kérelem benyújtásának határideje 2023. március 31. lesz.
