Ha valaki ránéz a KSH szerdán kiadott adataira a magyar ipar teljesítményéről, azt hihetné, hogy épp összeomlás van: az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékos visszaesést mért a statisztikai hivatal. Csakhogy idén júniusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2018 júniusában (eggyel több nap esett hétvégére idén, és ebben a hónapban volt ezúttal a pünkösdhétfő is), ha pedig ennek a hatását kiszűrjük, akkor az 1,4 százalékos mínusz helyett máris 4,1 százalékos pluszban van az adat. Legutóbb, amikor kettővel kevesebb munkanap volt egy hónapban, mint egy évvel korábban, hasonló volt a helyzet: a 2018. márciusi nyers adat 2,4 százalékos csökkenésről szólt, míg a naptárhatással kiigazítva már 1,9 százalékos növekedést mértek.

Mennyit ér egy munkanap?

Hogy mennyit ér egy munkanap, arról csak becsléseket lehet készíteni, és a statisztikusok legszívesebben erről is lebeszélnék a kísérletező kedvűeket. Nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk azt: a GDP-t leosztva a munkanapok számával 160 milliárd forintot ér egy munkanap, de akkor még azt sem vettük figyelembe, hogy van munka azért hétvégéken is. A KSH – ahogy azt az Eurostat is ajánlja minden ország statisztikusainak – a JDemetra+ nevű, nyílt forráskódú szoftvert használja, ami kiszűri a munkanaphatást is, és egyébként is létezik a módszer, amellyel meg lehet becsülni az egyes hónapokra a munkanaptényezőt – annak, aki szeretne elmélyülni a témában, első lépésként ezt a 96 oldalas tanulmányt ajánljuk. De az már a statisztikusok rémálma, hogy lelkes amatőrök megpróbáljanak napi vagy egyéni szintre lebontani olyan adatokat, amelyek csak nagy mintában értelmezhetőek.

Ennek több oka is van:

• szinte lehetetlen mérni, mennyi munkát halasztanak el, vagy hoznak előre a szünnapok miatt, a havi összesítésekben pedig csak az látszik, hogy ezeket a munkákat megcsinálták – ha például valakinek munkaszüneti napon megy tönkre az autója, a következő hétfőn viszi el szervizbe, a szellemi foglalkozásúak közül pedig sokan inkább túlóráznak, csak ne kelljen hétvégén dolgozniuk,
• ahogy erősödik a szolgáltató szektor, úgy lesz egyre több olyan része a gazdaságnak, amely akkor jár jól, ha több a munkaszüneti nap (Ausztriában például, ahol különösen fontos az idegenforgalom, akkor nő jobban a gazdaság, ha kevesebb a munkanap),
• azt pedig szintén legfeljebb csak becsülni lehet, hogy ha valaki többet pihenhet, akkor mennyivel javul a munkahelyi teljesítménye.

Plusz? Nem, mínusz! Nem, mégis plusz!

A brit gazdaságkutatók 2012-ben vizsgálták egyetlen munkaszüneti nap hatásait, amikor II. Erzsébet koronázásának hatvanadik évfordulóját eggyel több munkaszüneti nappal ünnepelték.

© MTI/EPA/Tobias Hase

A kormány megrendelt egy hatásvizsgálatot: a konzervatív becslés szerint a GDP 0,08 százaléka esett ki az extra szabadnap miatt, de egy másik változat azt feltételezte, hogy annyira jót tett az embereknek a pihenés, hogy 0,07 százalékkal még nőtt is a GDP.

Vagyis kijött két egymásnak teljesen ellentmondó adat, és mivel napi bontásban nem számolnak GDP-t, senki nem tudja megmondani, hogy mi volt az igazi hatás.

Magyarországon legutóbb akkor próbáltak ilyesmit kiszámolni, amikor 2017-ben munkaszüneti nap lett a nagypéntek. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Gyáriparosok Országos Szövetségének akkori főtitkára úgy számolt, hogy 20-25 milliárd forint eshetett ki a gazdaságból.

© Pixabay

Aztán amikor kijött annak a negyedévnek a GDP-adata, a nyers adat szerint 3,2, a naptárhatással kiigazítva 3,8 százalékos volt a növekedés (igaz, nem csak a nagypéntek esett ki abban a negyedévben a munkából, hanem a május 1-je is, ami akkor hétfő volt, míg egy évvel korábban vasárnap).

És önök közül hányan dolgoznak?

Annak, hogy mennyire aktívak az emberek a szombati munkanapokon, egy részét látjuk mi is, méghozzá a saját olvasottsági adatainkon: a legtöbb szombaton, amikor dolgozni kell, az olvasottságunk nagyjából félúton van egy átlagos hétköznap és egy hétvége számai között. A mobilról és az asztali gépről érkező olvasók aránya viszont gyakorlatilag pontosan ugyanolyan egy szombati munkanapon, mint egy egyszerű hétköznap.

© Shutterstock

Úgy tűnik, kiegyenlíti egymást két hatás: reggel és este munkába menet, vagy onnan hazafelé tartva kevesebben olvasnak híreket mobilon, de a pihenés közben többen veszik elő a telefonjukat, hogy olvassanak kicsit.

Találtunk félmillió munkást

De ne álljunk meg a saját olvasóinknál, még többet tudunk meg, ha megnézzük a DKT Gemius nyilvánosan is elérhető adatbázisát a teljes magyar internetező közösségről. Ők a 15 évnél idősebb, Magyarországon élő felhasználókat figyelik, összesen nagyjából 4,5 millió embert. 2018-ban, azokban a hónapokban, amikor volt szombati munkanap (március, április, október, november, december) a következőket mérték:

• egy átlagos munkanapon 3,8 millióan használtak asztali gépet, közülük 900 ezren munkahelyit
• a rendes hétvégi napokon 2,8 millióan neteztek asztali gépről, közülük csupán 100 ezren a munkahelyükről,
• a szombati munkanapokon összességében ugyanannyian neteztek, mint egy átlagos hétvégi napon, de közülük 450 ezren ültek be a munkahelyi gépükhöz – tehát többször annyian, mint egy átlagos hétvégén.

Persze érdemes ezekkel az adatokkal óvatosan bánni. Az nem derül ki a számokból, hogy hányan dolgoztak otthoni pc-ről, és azt sem lehet tudni, hogy mi a helyzet azokkal, akik munka közben nem használnak számítógépet. Ha a fizikai munkásokról van szó, egyetlen dolgot biztosan tudunk: minden évben óriásit zuhan a magyar ipar teljesítménye akkor, amikorra az autógyárakban időzítik a kötelező nyári szabadságolásokat.

Többet fogyasztunk

Sokatmondó az is, hogy milyen az energiafogyasztás ilyenkor. Az világos, hogy hétköznapon több áramot fogyasztunk, mint egy hétvégén, hiszen sok munkahelyet nem nyitnak ki szombat-vasárnap. 2018-nak azokon a napjain, amikor szombati munkanap volt, a MAVIR adatai szerint az ország összes energiafelhasználása 5-8 százalékkal volt magasabb, mint egy átlagos hétvégi napon, és egy kivétellel 5 százalékkal alacsonyabb, mint egy egyszerű hétköznap.

Mindezek alapján azt lehet mondani: van hatása a szombati munkanapnak, még ha nem is mérhető pontosan, hogy mekkora. Több százezren egészen biztosan dolgoznak ezeken a napokon, de nagyon sokan inkább pihennek ilyenkor is. Kérdés, hogy a dolgozók kitermelik-e a cég villanyszámlájára való pénzt – az viszont szinte biztos, hogy a szombati munkanapért cserébe kapott négynapos hétvégéről mindenki kipihentebben jön vissza a munkába, és ezzel jól járhatnak a munkaadók is.

hvg.hu