Amikor a talaj takarva van, akkor nem melegszik fel annyira – fotó: pixabay.com

 

Azonban nemcsak a szántókon, hanem a gyümölcsültetvényeken is érdeklődnek a vízmegtartás és a talajjavítás természetes módszerei iránt, aminek az egyik szorgalmazója Gyuris Mihály, a Dél-Alföldi Őszibarack termesztők Egyesületének elnöke. Szerinte a  regeneratív talajművelést azért előnyös, mert növelni tudják vele a humusztartalmat.

 

Ausztriában a faiskolákban a 0,9 százalékos humuszt tartalmazó talajnál, 22 év alatt 5 százalékosra növelték a humusz mennyiségét. A Dél-Alföldön azt tervezik, hogy a kemikáliákat folyamatosan visszaszorítják és a műtrágyázást is a lehető legkisebb mértékben használnák a jövőben.

 

A Talajmegújító Gazdák Egyesületének tagja, Zomborszki Attila, és néhány gazdatársa több érdekes tapasztalatra tett szert. Mint mondja, mindenki csodálkozik, amikor azt mondja, hogy egyáltalán nem kell művelni a talajt, ugyanis az lecsökkenti a talaj szervesanyag-tartalmát.

 

A nyári forróságban, amikor a talajfelszínt égeti a nap, általában 60 fokon óriási a vízpárolgás, de ellenkező esetben, amikor a talaj takarva van, akkor nem melegszik fel annyira, így 20 fokkal alacsonyabb lehet a hőmérséklet, mintha nem lenne takarva – hangoztatja.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem rektora is arról számolt be korábban, hogy a szántással valóban sok vizet veszít a talaj.

 

Magyarország egy szántóország, ahol úgy szántunk, hogy a talaj felszínét nem munkáljuk el, hanem nyitva hagyjuk és ez utat enged a nedvesség elpárolgásának.

Ha lezárjuk a talaj felszínét egy elmunkáló eszközzel, akkor azzal védelmet jelentek a talajnak – ezt a védelmet nem adjuk meg. Az USA-ban a negyvenes évektől százezrek váltak földön futóvá amiatt, hogy a rosszul elvégzett szántás következtében tönkrement a talaj, ezért akkor álltak át a forgatás nélküli technológiára – fogalmazott.

 

A Talajmegújító Gazdák Egyesületének tagjai a regeneratív talajművelés mellett döntöttek. A természet mintáit követve egy olyan érintetlen akácfasort hozott fel példának az egyesület egyik tagja, ahol soha nem csupasz a talaj, mert száraz falevél, vagy élő növényzet borítja azt. A gyümölcsösökben takarónövények vetésével, mulcs kiszórásával, vagy ág aprítékkal dolgoznak, ami segít megtartani a vizet.

Zomborszki Attila 2015-ben kezdett bele ebbe a gazdálkodásba, akkor még  – szavait idézve – "mindenki bolondnak" tartotta. A hozzá hasonló módon gondolkodó gazdálkodókból alakult meg az egyesület. Vallják, hogy a talaj felső 10 centimétere a legértékesebb rész, amit sokan úgy művelnek, hogy közben tönkre is teszik, ráadásul még a szél is elhordja a felső részt.

 

 

forrás: agroinform.hu