Alkalmazhatóbbá vált a jogszabály, de finanszírozási szempontból nem a legkedvezőbb - Fotó: Csatlós Norbert

 

Mint mondta, megszűnt az „öntözési közösség” megnevezés, és helyette a „fenntartható vízgazdálkodási közösség” (FVK) elnevezést kell használni a jövőben, amelyet elsősorban az európai uniós támogatások elnyerése indokolt.

 

A jövőben a fenntartható vízgazdálkodási közösségek elismeréséhez elegendő, ha a tagok legalább 75 százaléka az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelő.

Fontos változás, hogy július 1-jétől elfogadható öntözendő területként az állandó – legeltetett vagy kaszált - gyep is, amely szántóföldi növénytermesztés, ipari zöldségtermesztés esetén a közösség teljes területének legfeljebb 10 százaléka lehet.

 

Egyértelműsítették, illetve pontosították azt is, hogy mely növénykultúráknak legalább hány hektáron szükséges öntözési lehetőséget biztosítani a közösség állami elismeréséhez, amely a támogatások előfeltétele. Eszerint a fenntartható vízgazdálkodási közösségnek az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés, illetve ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár öntözhetőségét kell biztosítania, aminek legfeljebb 10 százaléka lehet – legeltetett vagy kaszált - állandó gyepterület. Kertészeti zöldség és ültetvények - gyümölcs, szőlő -, illetve aromás-, gyógy- és fűszernövény termesztése esetén legalább 10 hektár területet szükséges öntözhetővé tenni, és ebbe a kategóriába – vagyis 10 hektárral - az aromás-, gyógy- és fűszernövénytermesztés is elfogadható.

 

Változtak az öntözési körzet kijelölésének a szabályai is.

A jövőben nem lehet kijelölni olyan új öntözési körzetet, amely egy már elismert közösség öntözési körzetének határától 100 méter távolságon belül helyezkedik el. A másik változás pedig, hogy az öntözési körzet határának két legtávolabbi pontja nem lehet messzebb egymástól légvonalban 20 kilométernél.

 

Szigeti Tamás szerint a jogszabálymódosítás életszerű változásokat és szükségszerű pontosításokat tartalmaz, amelyek egyértelműen kedvezőek a támogatásokra pályázó gazdaközösségek számára, az utolsó előttiként említett változással kapcsolatban azonban más a véleménye.

Szigeti Tamás (jobbra) az öntözési körzetet ellátó vízműben - Fotó: Csatlós Norbert

 

A 100 méteres korlátozás célja ugyanis az, hogy minél nagyobb körben fogjanak össze és működjenek együtt a gazdálkodók a fenntartható vízgazdálkodás érdekében, de finanszírozás szempontjából nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás számukra. A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségnek például jelenleg 38 tagja van, de a finanszírozás optimalizálása érdekében két öntözési közösséget alkotnak. Egy öntözési közösség támogatását ugyanis 100 millió forintban maximalizálták, ha viszont megfelelnek a feltételeknek, kétszer ennyit is lehívhatnak, ha hivatalosan két közösséget alapítanak.

A kalocsai közösséghez jelenleg további 12 növénytermesztő szeretne csatlakozni, összesen 150 hektáros területtel. Ők is akkor válhatnának jogosulttá a legtöbb támogatásra, ha új öntözési közösséget, vagyis FVK-t hoznának létre, ezt azonban nem teszi lehetővé az új, 100 méteres korlátozás.

Szigeti Tamás szerint elképzelhető, hogy az ilyen helyzetek megoldása érdekében finomítani fogják még a jogszabályt, de ha nem, akkor igyekeznek valamilyen gyakorlatias megoldást találni a problémára.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu