Még 2012-ben szavazta meg az Országgyűlés azt a tervezetet, amelynek „köszönhetően” már tíz éve kell fizetni az államnak a pénzügyi tranzakciók után tranzakciós illetéket. Augusztustól jelentősen megemeli a díjakat az Orbán-kormány, sőt, októbertől egy újabb fajtát is bevezetnek. Ezeket a százalékban meghatározott díjakat az általunk végzett pénzmozgások után kell befizetniük a bankoknak az államkasszába. Ide tartoznak a következő tranzakciók:

 

átutalás magyar bankszámláról hazai vagy külföldi számlára,

nem magánszemélyek fizetési kérelem elfogadásával történő átutalása,

készpénzfelvétel és -befizetés,

pénzváltás,

bankkártyás fizetés,

értékpapír-vásárlás és kapcsolódó pénzmozgások.

Háborús narratíva a gazdaságban is

Kiket érint a változás? Tulajdonképpen mindenkit: a bankokat, a magánszemélyeket, de még a vállalkozásokat is.

 

Bár alapvetően a bankokat terhelik ezzel a díjjal, az extra költséget végül a magánszemélyek fizetik meg, a bankok ugyanis különböző formákban ezek jelentős részét rányomják az ügyfelekre a díjaikban.

 

Nem is tudnak mást tenni, a kormány ugyanis mostantól 400 milliárd forintot szed be védelmi hozzájárulás címén a bankoktól, valamint a jelenlegi tervek szerint jövőre is fennmaradnak az extraprofitadók. A kormány az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kéri az extra pénzt, ami két okból is meglepő: egyrészt Ukrajna területén zajlik háború, másrészt az sem derül ki egyértelműen a meghosszabbítás indoklásából, hogy mégis miért jutottak volna extra profithoz a pénzintézetek.

 

Fontos megjegyezni egyébként, hogy a 2022-ben bevezetett extra adó előtt 2021-ben 233 milliárd forint érkezett az államkasszába a bankok által befizetett tranzakciós díjakból.

 

Az extraprofitadót már alapjaiban is nehéz megítélni, mert a kivetése is szubjektív, egyes szektorokra vonatkozik, míg másokra nem. Inflációgeneráló hatása is lehet, hiszen a szolgáltatások árai jelentősen megemelkedhetnek, még akkor is, ha erre most korlátozott lehetősége van a bankoknak az árstop miatt. Kérdés továbbá az is, hogy megmaradhat-e Magyarország pozitív hitelminősítői besorolása a szabályozás fenntartását követően.

 

Nem nő az ingyen felvehető készpénz összege

A tranzakciós illeték bevezetése után két évvel (2014-ben) indította el a kormány az ingyenes készpénzfelvételt. Céljuk akkor még az volt, hogy biztosítsák az átlagbér felvételének díjmentes lehetőségét, most már azonban a minimálbérre sem elég a 150 ezer forintos limit.

 

A nettó átlagkereset 2014-ben még 156 ezer forint volt, most már azonban közel 2,5-szerese, 379 800 forint. Eljárt tehát az idő az Orbán-kormány „pénzügyi rezsicsökkentésnek” nevezett kezdeményezése felett, ma már sokkal inkább csak egy hangzatos kampányszlogen.

Egy átlagember már nem tudja felvenni a havi fizetését, sőt még a minimálbért keresők sem, ugyanis még az ő nettó fizetésük is havi 177 422 forint tavaly december óta. Úgy tűnik, a jogalkotóban ezi dáig fel sem merült a kérdés, hogy emelni kellene ezt az összeget. Az Economx korábban kereste a Pénzügyminisztériumot, tervezik-e az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését a jövőben, válasz azonban egyelőre nem érkezett.

 

Júliusról augusztusra így változnak az illetékek

 

Az illetékmentes határ 20 ezer forintról 50 ezer forintra nő az átutalás, postai befizetés és értékpapírügyletek után. 50 ezer forint felett csak az összeghatár feletti rész után kell illetéket fizetni átutalás és postai befizetés esetén, az értékpapírokhoz kapcsolódóan azonban a teljes összeg után kell fizetnünk. Ezek a kedvezmények csak a magánszemélyek számára érhetőek el. A Magyar Államkincstártól vagy a Posta Elszámoló Központtól pénzügyi eszköz vásárlása szintén illetékmentes.

Nem mindig kell illetékelni, a következő tranzakciók is kivételt jelentenek:

 

forrás: economx.hu