Újabb sztrájk jöhet a közoktatásban
2024. december 16. 19:20
A PDSZ véleményezte a kormány honlapján megjelent rendelettervezetet, ami a pedagógusok béremelésről szól és ebben hiányolják a nem pedagógus munkakörben dolgozók béremelését, ezért egy levelet is írtak a Belügyminisztériumnak.
Ha nem kapják meg a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) kollégák és a nem pedagógus munkakörben dolgozók a minimálbér- és a garantált bérminimum emelést meghaladó fizetésemelést, akkor a 2025. januárjában a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felméri a sztrájkhajlandóságot, írják a szakszervezet blogjában. A PDSZ a fentiek lebonyolítására munkacsoportot is létre hozott.
A 2025. évi pedagógus béremelésről szóló rendelettervezet, a kormány honlapján jelent meg, amit a PDSZ véleményezett. Ebben többek között azt írják, hogy a szakszervezet továbbra is kiáll a nem pedagógus-munkakörben dolgozók béremelése mellett, beleértve a szakképzésben, technikai munkakörökben dolgozókat is. A PDSZ az érintettek hajlandósága esetén sztrájkot és szolidaritási sztrájkot is szervez, amelyben számít az ágazatban működő többi szakszervezet együttműködésére. A PDSZ amellett, hogy továbbra is követeli, hogy a fenti béremelésre legyen elkülönített központi költségvetési keret, egyúttal felméri az érintettek körében a sztrájkhajlandóságot, és erről online fórumot is szervez.
A napokban írtunk arról, hogy óriási a bérfeszültség a dajkák és az óvodapedagógusok között az intézményekben, van aki 40 év után annyit keres, mint egy pályakezdő óvodapedagógus gyakornok.
A PDSZ nyolc pontban foglalta össze az észrevételeit a rendelettervezettel kapcsolatban.
- Az elnevezést változtatni kellene, mert nemcsak a tanárokat érintő intézkedésről van szó, ráadásul a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban nem bért, hanem illetményt állapítanak meg.
- Pozitív elem a rendeletben a minden érintettnek illetményemelést biztosító, kötelező, százalékos illetményemelés.
- Nem javasoljuk ugyanakkor, hogy az Európai Unió által támogatott keretből kerülhessen sor többlettanítási óradíj, eseti pótlékok, ügyeleti és készenléti díj, ösztönzési keresetkiegészítés, jutalom, ill. munkáltató által biztosított céljuttatás kifizetésére. E keretet teljes egészében tartós, minden hónapban kifizetendő illetményre kellene fordítani ahhoz, hogy a pedagógusok illetménye ténylegesen érje el a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát. A kormányzati kommunikációban folyamatosan béremelésről beszélnek, nem bértömegemelésről, ezért sem indokolt, hogy e keretet nem havonta, rendszeresen kifizetendő személyi juttatásra használják fel.
- Nem értünk egyet azzal, hogy hiányszakmák alatt csak a természettudományos tárgyakat tanító tanári munkaköröket értik, miközben országszerte tapasztalható pedagógushiány szinte minden tantárgy vonatkozásában, de a tanítók, gyógypedagógusok és óvodapedagógusok körében is. A 7 százalékkal indokolatlan belső bérfeszültség keletkezik. Ennek fedezetét célszerű lenne minden pedagógust és pedagógus-diplomával rendelkező NOKS-dolgozót megillető illetményemelésre fordítani.
- Azzal, hogy a pályakezdés után járó illetménynövekedést a Pedagógus I. fokozatba kerülést követő január 1-jétől elvonják, nem teszik a pályakezdők számára tartósan vonzóvá a pedagóguspályát. Ellenkezőleg, azt a jelenleg is tapasztalható elvándorlást erősítik, hogy a fiatalok néhány év pedagógus munka után más ágazatban helyezkednek el. Nem válik attraktívvá egy pálya, hogy a fiatal szembesül azzal, hogy ha marad a minősítő vizsga után a szakmájában, az átsorolását követő évtől kevesebb az illetménye és lényegesen magasabb a munkaterhelése. Ezért is volna szükség az egyes fokozatokban az illetmények alsó sávjának emelésére. Az is negatív hatású, hogy a pályakezdés után járó illetménynövekedés külön soron történő megjelenítésével kisebb mértékű lesz a többlettanítási óradíj, aminek alapja a gyakornoki illetmény. Ha ezzel az volt a cél, hogy ne növeljék még jobban az eddig is helyi bérfeszültséget okozó vezetői megbízási díjakat, akkor nem az alapot, hanem a százalékokat kellett volna korrigálni.
- A felső határ emelése pedig teljesen felesleges, voltaképpen egy látványelem a rendeletben, mivel azt a pedagógusoknak nem állapítják meg akkor sem, ha a törvényben felsorolt összes szempontnak megfelelnek. Bértáblára volna szükség ahhoz, hogy valódi életpályáról lehessen beszélni.
- „A javaslat szerint a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust, és a szakképzésben dolgozó oktatókat is érinti.” – áll a Belügyminisztérium közleményében. A rendelettervezetből az, hogy a béremelés a szakképzésben dolgozó oktatókra is vonatkozik, sajnálatosan kimaradt. Kérjük, hogy legyen jogszabályban garantált, hogy az átlagos 21,2 százalékos emelés a szakképzésben dolgozó oktatókra is vonatkozik!
- Továbbra sem jelenik meg jogszabályban a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak kötelező béremelése. Elfogadhatatlan, hogy számukra az emelés kimerül abban, hogy évente emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ezáltal ezekben a munkakörökben mindenki, így a felsőfokú végzettségűek illetménye is folyamatosan a legkisebb munkabérre van felzárkóztatva, és a NOKS-dolgozók erre kapják a legalább 7 százalékot, amelyre 10 százalék mértékig biztosítanak a központi költségvetésből fedezetet. Illetmény-előmeneteli rendszerre volna szükség a tisztes megélhetés és kiszámítható életpálya biztosítására e munkakörökben is. Ezzel lehetne a felsőfokú végzettséget igénylő NOKS-munkakörökben dolgozók pályaelhagyását csökkenteni, és az évtizedek óta a köznevelési intézményekben dolgozók munkáját megbecsülni.
A PDSZ Kongresszusa a nem pedagógusok illetmény- és béremelésével kapcsolatban az alábbi határozatokat hozta:
„A PDSZ követeli a NOKS-dolgozók garantált bérminimum feletti béremelését úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek minimális illetménye érje el Ped. 1. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát.”
„A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum+10 százalék felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok.”
„A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok"– írta a PDSZ a Belügyminisztériumnak címzett levelében.
forrás: economx.hu
Kapcsolódó cikkek
Karácsony Gergely megállapodott a szakszervezetekkel: beköszönt a fizetésemelés
2024. december 11. 14:36
Megszületett a bérmegállapodás a főpolgármester és a Budapest-család dolgozóit reprezentáló szakszervezet között.
Szalonkavarázs
2023. március 07. 18:35
Még szinte el sem búcsúzott a tél, a tavasz is csak most bukkant fel a látóhatárban, ám a márciusi alkonyattal már tündérek éledeznek a fák között. Apró, barna, hosszú csőrű tündérmadarak, akik az avarból fellibbenve cvikkekben járják táncukat az erdő szálasai között-felett, és pisszegő-korrogó hangot hallatva búcsúztatják az eltűnő Napkorongot.
Március 1-jével nemcsak az új vadászati évet köszönthetjük, de ebben az időszakban indul az erdő királynőjének, az erdei szalonka húzása is. A nappal az avarban félénken totyogó madár szürkületkor szinte a semmiből tör elő az alkonyat fényében, és néhol lassú, halk repüléssel, máskor sebes, gyors irányváltásokkal pillanatok alatt eltűnik szem elől.
