Változatos profil

A Russell & Company vállalatot a Russell testvérek alapították az Ohio állambeli Massillon városában, 1838-ban. Érdekes módon részben bútorgyártással és -értékesítéssel, valamint lóvontatású mezőgazdasági eszközökkel indult be az üzlet. Talán sorsszerűség, de a bútorgyáruk 1840-ben porig égett, és ekkor végleg felhagytak ezzel a tevékenységgel. Ellenben 1842-től már cséplőgépeket is gyártottak, 1852-től élőállat-szállító tehervagonokat, majd megjelentek a malomipari őrlőberendezések.

 

Sajnos 1878-ban újabb tűzeset okozott jelentős károkat a vagongyártó részlegben, azonban az épület kétharmadát és sok, már eladásra váró gépet sikerült megmenteni, de 250 ember átmenetileg munka nélkül maradt. Ekkor döntöttek úgy, hogy az újjáépítés keretében bővítik is a gyárat, majd megkezdték a mobil mezőgazdasági és stabil ipari gőzgépek gyártását.

 

Óriási előnyük volt a már meglévő iparvágány a mai szemmel sem kicsi és nehéz gőzgépek kiszállításához. 1884-ben piacvezetőkké váltak a mezőgazdasági, malomipari gőzgépek terén, de a vasúti profil sem szűnt meg, majd az 1900-as évek elején már faipari fűrészgépeket is gyártottak. Sajnos időközben az egykori cégalapítók, a Russell fivérek 1893-1911 között elhunytak, s úgy tűnt, nincs, aki tovább tudná vagy akarná vinni a tekintélyes vállalkozást.

 

1909 végéig 18 ezer darab gőzgépet (gőztraktort és ipari stabil gépet), valamint 22 ezer cséplőgépet gyártottak.

 

A neves cég egyre inkább csak vegetált, majd 1912-ben felvásárolta az ipari hűtőberendezéseket gyártó Griscom-Spencer Company, a mezőgazdasági profil így teljesen megszűnt, sőt az I. és II. világháború alatt kisebb részegységeket gyártottak hadihajókhoz. 1951-ben megvásárolta az 1875-ben alapított és 2009. szeptember végéig működő Baldvin Locomotive Works, vagyis egy mozdony- és vasúti járműgyártó.

 

Gyűjtői szenvedély

Az alábbi videón a gép kormányánál Jim Lashaway áll, aki 2006-ban vásárolta az öreg gőztraktort, amely egyike a négydarabos gyűjteményének. 1998 óta hódol ennek a nemcsak pénzt, de komoly szaktudást is igénylő szenvedélynek.

 

https://www.youtube.com/watch?v=Z6hDgpiPwec&t=4s

 

A legutóbbi nagy gépshow-t tavaly szeptemberben Jim szülővárosában, az Ohio állambeli Bowling Greenben rendezték meg: a 36. Historical Construction Equipment Association (Muzeális Építőipari Gépek Szövetsége) bemutatót. Ezért úgy döntött, hogy kipöfög vele a rendezvényre, ahol a látogatók és más gyűjtők is működés közben láthatják azokat a 20. század eleji gépeket, amelyek olyan fontosak voltak a farmerek számára szerte az országban. Akkoriban ezek számítottak a legerősebb csúcstechnikának.

 

A "The Boss" logó (ez volt ennek a gépnek a hivatalos jelölése) egy sziklán álló, büszke bikát ábrázol, amit a Russell & Company akkoriban „a legerősebb mezőgazdasági vontatónak" nevezett. Minimális teljesítménye 30, csúcsteljesítménye 90 lóerő. Ez a gép nagyon korszerűnek számított, mivel munkahengere kettős működtetésű, vagyis egy szelep segítségével mindkét irányból gőzt kap váltakozva, így folyamatosan munkát végez, nincs holtütem.

 

Farmergenerációk és gőzgépek

Jim Lashaway felmenői már az 1850-es évek óta ezen a területen éltek és élnek. A Fekete-mocsár lecsapolását követően kezdtek itt gazdálkodni az emberek, köztük Jim ősei is.

 

A gőztraktorok iránt az 1970-es években kezdett érdeklődni nagyapja, Elmer Morlock révén, aki gépész volt, és megtanította az akkor 10 éves Jimnek, hogyan kell beindítani és működtetni a gépeket. Nagybátyja, Bill Morlock egy 1916-os 16 lóerős, kéthengeres Frick gőztraktorral dolgozott, amelyet az 1950-es években vásárolt. Cséplést vállalt a környékbeli gazdáknak. A nagybácsi halálát követően Elmer, a nagypapa megvásárolta a gőzgépet, amely még ma is család tulajdona.

 

A Frick traktort is rendszeresen elviszik kiállításokra, bemutatót tartanak vele, fűrészgépet hajtanak és szántanak vele.

 

Mindenki kedvence

Jim Lashaway, aki ma már nyugdíjas gépészmérnök, 2006-ban talált rá az 1918-ban gyártott Russellre. Az egyesület segített neki megtalálni ezt a gépet, amely addig egy oklahomai gőzgépgyűjtő tulajdonában volt. A keresés és nyomozás szintén a hobbi része, megtalálni ezeket a gépeket. Az internet előtti időkben hosszas levelezés előzte meg az ilyen gyűjtői akciókat, szájról szájra terjedtek az információk, és meg kellett látogatni más gyűjtőket vagy tulajdonosokat, beszélgetni velük és személyesen szemügyre venni a gépeket.

 

Az első látogatáskor a traktor összességében jó állapotban volt, de a kazánon, a hajtóművön és sok apróságon még dolgozni kellett rajta. Ez összességében elég sok munkaórát vett igénybe. A Lashaway vontató munkahengere 10x13 hüvelyk méretű, vagyis a furat 254 mm, a lökethossz 330 mm. Egyhengeres, egyszerű vontatóként ismert, univerzális kazánnal. A vontatási munkákhoz, például eke és gréderek húzásához 30 lóerőt, a lendkerékként is szolgáló laposszíj-kerékről pedig 90 lóerőt képes leadni.

 

Azonban fontos megjegyezni, hogy a gőzgépek korszakában a teljesítményfokozatok teljesen mások voltak, mint manapság. A 30 lóerőre méretezés kimondva kevés, de ez megegyezett azzal, amit 30 igásló el tudott húzni. Ez mai szemmel egy 200 lóerős traktorhoz hasonlítható, azonban a vonóerő és hatalmas fémkerekekre átvitt forgatónyomaték mindenkit meglep. Ugyanígy bármilyen cséplőgépet képes volt meghajtani, működtetni naphosszat.

A hatalmas gőzgép

A kazánban lévő vizet széntüzeléssel melegítik, akárcsak a mozdonyoknál tették. Az üzemképes állapotra való felfűtési idő legalább 1óra. A tűzteret teljesen körbeveszi a víz. Amint a víz felforr, a gőz a szabályzószeleppel a vezérlőszelephez engedhető, ezáltal a munkahenger mindkét végén bejut a munkatérbe, váltakozva a dugattyú mindkét oldalára. A gőzüzemben az a jó, hogy olyan, mint a hidrosztatikus meghajtás, ahol nulla fordulatszámtól már maximális forgatónyomaték áll rendelkezésre. Nagy terheléssel is el tud indulni, akárcsak egy hidromotor.

 

A bemutató alkalmával lenyűgöző látványt nyújt, a hátsó kerekek 1,68 méter magasak és 61 cm szélesek, az első kerekek 1,28 m magasak, szélességük 41 cm. Hossza 5,95 méter, szélessége 2,87 méter, önsúlya kb. 14,4 tonna.

 

Jim különösen élvezi, hogy megmutathatja a traktort a nagyközönségnek, és hogy a muzeális munkagépek világának klubtársai között lehet. A legnagyobb örömöt azonban a klubtársak és az összejövetelek jelentik, és az élmény, amikor egy közel százéves gép újra úgy működik, mintha új lenne, és a külleme is olyan, mint amikor egykor kijött a gyárból.

 

Azonban egy-egy bemutató nem kis szervezést igényel, a másik kihívás pedig ezen óriásoknak a helyszínre szállítása tréleren, továbbá elegendő víz, szén és tűzifa biztosítása. Plusz némi kenőanyag, néhány szerszám a „normál" üzemeltetéshez és esetleges gyorsjavításhoz. De ebben a társaságban mindenki hajlandó segíteni a másiknak.

 

forrás: agroinform.hu