I. A sztrájkjog helyzete

A budapesti ILO iroda beszámolt a sztrájkjoggal kapcsolatos jogi eljárás állásáról. Mint arról korábbiakban is beszámoltunk, több mint egy évtizede folyik vita arról, hogy a sztrájkjog része-e valamely ILO egyezménynek, azaz vonatkozik-e a tagállami szabályozásra nemzetközi jogi korlát. A munkáltatói oldal egyértelműen azt az álláspontot képviselte, hogy a sztrájkjogot nem nevesíti egyetlen ILO egyezmény sem, így azt nem lehet alátámasztani ILO normákra hivatkozással. A munkavállalói oldal azonban azt az álláspontot képviselte, hogy számos egyezményből levezethető a sztrájkjog.

 

Az egyesülési jogot nevesíti az 1919-es ILO Alapokmánya, az 1944.ben elfogadott Philadelphia nyilatkozat, az 1998. évben kiadott nyilatkozat a munkaviszonyban érvényesülő alapvető elvekről, a 2008. évben elfogadott társadalmi igazságosság és a fair globalizáció nyilatkozat, illetve a 2019. évben elfogadott munka jövője nyilatkozat. Konkrétan a sztrájkjogra vonatkozó hivatkozások találhatóak több ILO dokumentumban, így a kényszermunka eltörléséről szóló 105.számú egyezményben, az önkéntes vitarendezésről szóló 92. számú ajánlásban, továbbá a szervezkedés szabadságáról szóló 87. egyezmény esetjogában. A munkáltatói és a munkavállalói oldal között az azonban vita tárgyát képezi, hogy a 87. számú egyezményből a sztrájkjog levezethető e, így a vita 2023.12.14. napján a nemzetközi bíróság elé került. Ezt követően a tagállamok, a munkavállalói, munkáltatói érdekképviseleti szervek állásfoglalást nyújthatnak be a bírósághoz. Jelen állapot szerint 31 tagállam, illetve érdekképviselet foglalt állást az ügyben. A bíróság döntése ez idáig nem történt meg, amint erre sor kerül, beszámolunk róla. A budapesti ILO iroda angol nyelvű előadását elérhetővé tettük.

 

II. Költözni fog a budapesti ILO iroda (Közép- és Kelet Európai Iroda)

A LIGA NILO Tanácsbeli képviselője kérdésére a kormányzat beszámolt arról, hogy költözni fog a budapesti ILO iroda. Erre úgy derült fény, hogy a Magyar Közlönyben megjelent egy ezzel kapcsolatos kormányhatározat azonnali határidővel. A kormányzat annyiban kommentálta a kérdést, hogy a hatékonyabb feladatellátás indokolja az elköltözést, mivel jelenleg Magyarország is tagja az ILO kormányzóbizottságának (GB). További részletek nem ismertek.

 

III. 20 nemzeti jelentést véleményezett a LIGA

A NILO Tanács keretében az érdekképviseletek részt vesznek un. nemzeti jelentések véleményezésében, melyekben a kormányzat ILO egyezményekben foglaltak megvalósulását mutatja be. Az alábbiakban a LIGA állásfoglalását mutatjuk be az egyes nemzeti jelentésekhez kapcsolódóan.

 

(1) 26.sz. Egyezmény a legkisebb bért meghatározó rendszer létrehozásáról

 

A LIGA javasolja a tárgyban a 131.sz. Egyezmény (Minimum Wage Fixing Convention) ratifikációját.

 

(2) 98.sz. Egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog alkalmazásáról

 

A LIGA Ápbtv. módosulását bemutató részhez fűzött észrevétele a következő:

 

A jelenleg folyamatban lévő minimálbér tárgyalások során központi elemként merült fel a strukturális átalakítás lehetősége. Ennek értelmében a jövőben középtávon folyamatosan átvehetik a garantált bérminimum szerepét az ágazati kollektív megállapodások, tarifaszerződések. Ennek érdekében az Ápbtv. számos pontos történő módosítása is szükségessé válik, erre vonatkozóan a LIGA és a MOSZ megtette a jogszabálymódosítási javaslatát. 

 

A jelentés reagál az Egyezmények és ajánlások végrehajtásával foglalkozó Szakértői Bizottság észrevételeire is. A szakszervezettel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni hatékony fellépés kapcsán a LIGA észrevételezi, hogy korábban is hiányoltuk az Ebktv. szankciórendszerének felülvizsgálatát és azt, hogy az adott ügyekben visszatartó erejű szankció kiszabására nem kerül sor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által.

 

Ezt követően több észrevétel is van, melyekre minimális reagálás történik a kormányzat részéről: szakszervezetekkel szembeni beavatkozással szembeni védelem, a kollektív tárgyalások előmozdítása, az Mt.268.§ (1) bekezdésének felülvizsgálata, a köztulajdonban álló munkáltatóknál kötendő kollektív szerződés szabályozása, ágazati kollektív szerződések kiterjesztése. Észrevételezzük, hogy a kormányzat a kérdésekre nem vagy nem érdemben ad választ, illetve bizonyos történések bemutatása nem valósághű. A köztulajdonban álló munkáltatókkal kötendő kollektív szerződések kapcsán számos alkalommal kezdeményezte a LIGA az Mt. módosítását (pl: az Mt.205.§-ának hatályon kívül helyezését). Emellett az ágazati kollektív szerződések kiterjesztésére is nyújtott be javaslatot (lsd. fentebb).

 

(3) 132.sz. egyezmény a fizetett éves szabadságól

 

A LIGA több alkalommal is kifogásolta a VKF, az OKÉT és az Országos Munkavédelmi Bizottságon keresztül is az ellenőrzések hatékonyságának hiányát, alacsony számát, a kiszabott bírságok esetében a visszatartó erő hiányát. Utóbbira vonatkozóan a bírságok értéke több ponton is módosításra, felemelésre került. Emellett az adatszolgáltatásból hiányoljuk az ellenőrzött munkáltatók számát és a kiszabott szankciókat, mely adatok nélkül nem összehasonlítható a tendencia.

 

(4) 135.sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról

 

A munkavállalói oldal évek óta sikertelenül kéri a gyermekes munkavállalók jogait védő 156.sz. egyezmény ratifikációját.

 

(5) 183.sz. Egyezmény az anyaság védelméről

 

A Szakértői Bizottság kérdése, hogy a felügyelet átszervezése javította e a normák betartásának ellenőrzését különösen az atipikus jogviszonyokban. Itt a jelentés annyit ír, hogy a felügyelet a minimumszabályok teljesülését ellenőrzi. A LIGA nem találja kielégítőnek és érdeminek a választ. Emellett elégtelennek tartja a munkaügyi/munkavédelmi ellenőrzések szintjét és az érintett szervek finanszírozását.

 

(6)-(8) Összevont jelentés 12. sz. egyezmény a mezőgazdasági üzemi balesetek esetén járó kártalanításról, a 17. sz. egyezmény a munkavállalók kártalanításáról és a 42.sz. egyezmény a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos kártalanításokról.

 

Ehhez kapcsolódóan észrevételezzük, hogy a munkavállalói oldal sikertelenül kezdeményezte a NILO Tanács összehívását, mivel álláspontja szerint a foglalkozás-egészségügyi, illetve munkavédelmi képzésre vonatkozó szabályozás változása hátrányosan érinti a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzését.

 

(9)14.sz. egyezmény az ipari üzemekben biztosított heti pihenőidőről

 

Nincsen észrevétel (része más egyezményeknek).

 

(10) 81. sz. egyezmény az iparban és kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről

 

A Szakértői Bizottság kérdése, hogy a munkaügyi ellenőrzés fel lett e ruházva az egyesülési szabadság területén jogkörrel. A válasz szerint nem, de ez nem is szükséges. Az érdekvédelmet ugyanis a szakszervezetek, munkavállalók, bíróság ellátják. Ehhez kapcsolódóan több alkalommal sérelmeztük, hogy az egyesülési szabadság vagy annak akadályozása sérelme nehezen orvosolható, a munkaügyi ellenőrzés jogkörének hiánya kifejezett probléma. Nem tartjuk továbbá elfogadhatónak, ha a jelentés az ellenőrzés költségvetési keretei kapcsán azt rögzíti, hogy arra a minisztériumnak nincsen hatásköre. A megfelelő minisztérium megkeresésével a kérdés megválaszolható.

 

Emellett nyomatékosan utalnánk az Állami Számvevőszék 2024. évi jelentésére, mely szerint a foglalkoztatásfelügyelei hatóságok működése 2021. és 2022. években (és feltehetően az óta) több tekintetben nem felelt meg a jogszabályoknak. Feltehető alulfinanszírozottság miatt nem megfelelően működik az informatikai rendszere, a tájékoztatási, értesítési kötelezettségek nem a jogszabályoknak megfelelően történnek, az ellenőrzések tervezése nem felel meg a jogszabályoknak, hiányzott a szakmai irányító részéről a stratégiai terv, nem volt rendszerszintű kockázatelemzés, az ellenőrzés alá vonandó munkáltatók kiválasztása, az eljárás és a szankció nem volt egységes, s végezetül több foglalkoztatott továbbképzési kötelezettségének sem tett eleget.

 

Végezetül azt is fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a felügyeleti ellenőrzések kétharmada jogsértés feltárása esetén szankció kiszabásának mellőzésével zárul (lsd. 2023. évi beszámoló).

 

(11) 87.sz. Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jogról

 

Több olyan releváns jogszabály is elfogadásra kerül, ahol nem volt konzultáció annak ellenére, hogy kifejezetten szükséges lett volna. Emellett a munkavállalói oldal sikertelenül kezdeményezte a NILO Tanács összehívását a szakszervezeti tagdíjlevonás meghatározott szektorokban bevezetett tilalma miatt.

 

A Szakértői Bizottság észrevétele, miszerint a véleménynyilvánítás szabadságának Mt.8-9.§-aiban nevesített korlátjai akadályozhatják az érdekképviseleti tevékenységet: Ehhez kapcsolódó fejleményként a jelentés egy 2021. évben megrendezésre kerülő vitafórumra utal. Nyomatékosan utal arra, hogy a konzultáció fogalma mást takar, az ILO sem vitafórumokat sürget.

 

(12.) 99.sz. egyezmény a mezőgazdasági minimálbérről

 

Nincsen érdemi észrevétel (része más egyezménynek).

 

(13.) 127.sz. egyezmény a munkavállaló által hordozható legnagyobb megengedett teherről

 

A jogszabályi felsorolást javasoljuk kiegészíteni az alábbiakkal:

 

25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről:

 

1. § A rendelet hatálya kiterjed a hát-, derék- és deréktáji sérülés (a továbbiakban: együtt hátsérülés) kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei tekintetében

 

b)     …. munkáltató által foglalkoztatott minden munkavállalóra, …

 

 (3) A munkaköri alkalmasság orvosi véleményezése során a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, illetve a munka elrendelésekor a munkáltató a 2. számú melléklet szerinti egyéni kockázati tényezőket figyelembe veszi.

 

Az 1993. évi XCIII tv. 2024. szeptember 1-én kiadott módosítása szerint nem minden munkavállaló esetében kötelező a munkaköri orvosi vizsgálat

 

(14.) A mezőgazdasági munkaügyi ellenőrzésekről

 

Lsd. a 81. sz. egyezmény kapcsán leírtakat.

 

(15.) 136. sz. egyezmény a benzolártalommal szembeni védekezésről

 

Nincsen észrevétel.

 

(16) 139.sz. egyezmény a rákkeltő anyagok által előidézett foglalkozási ártalmak megelőzéséről

 

A Szakértői Bizottság kérdésére, hogy mennyiben érintette a 2012. évben bekövetkező szervezeti változás a helyzetet statisztikai adatokkal válaszol a jelentés. A tavalyi évben 18.9 M Ft. volt a kiszabott munkavédelmi bírság. Ennek mértékét a LIGA nem tartja hatékony és visszatartó erejűnek, illetve az sem állapítható meg, hogy ez mennyi vizsgálat eredménye.

 

Ezen túlmenően a Szakértői Bizottság felkérte a kormányt, hogy továbbra is szolgáltasson statisztikai adatokat az elvégzett ellenőrzésekről, a feltárt jogsértések számáról és jellegéről, a kiszabott szankciókról, valamint a megbetegedések számáról, jellegéről és okáról.” A jelentésben szerepeltetett táblázatban megjelenített statisztikai adatokból nem látható, hogy évenként hány ellenőrzést végeztek, a megbetegedések száma, jellege és okai is hiányoznak.

 

(17.) 148.sz. egyezmény a munkahelyi zaj-, légszennyezésről és rezgési ártalomról

 

Kérdésként merült fel, hogy az azbeszttel kapcsolatos kockázatok kémiai kóroki tényezőnek minősülnek-e? 

 

(18.) 155. sz. egyezmény a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről

 

Az alábbi észrevételt tesszük a 9. cikk tekintetében:

 

„9. cikk 

 

1. Megfelelő és alkalmas felügyeleti rendszerrel biztosítani kell a munkavállalók biztonságára, egészségére és munkakörnyezetére vonatkozó törvények és rendeletek végrehajtását.” 

 

A munkavédelmi hatósági apparátus leépítése miatt megkérdőjelezhető az, hogy „alkalmas” a cél betöltésére.

 

Az alábbi észrevételt tesszük a 19. cikk tekintetében:

 

19. cikk

 

"(d) a munkavállalókat és képviselőiket az üzemben megfelelő képzésben kell részesíteni a munkavállalók biztonsága és a munkaegészségügy tekintetében"

 

 A munkavédelmi oktatás rendszerének megváltoztatása miatt ennek végrehajtása vitatható.

 

A felügyelői ellenőrzések táblázatából látható, hogy az ellenőrzések száma csökken, az előző évhez viszonyított százalékérték pontatlan.

 

Relevánsnak tartjuk az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói delegáltjának alábbi állásfoglalását: Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a munkavédelmi irányítási rendszerből jelenleg kevés hangsúly helyeződik a prevencióra. Ezért a szakszervezeti konföderációk továbbra is azt a határozott álláspontot képviselik, hogy a munkáltató prevencióra irányuló gazdasági érdekeltségének megteremtése továbbra sem történt meg. Az un. adminisztratív munkavédelmi tárgyú előírások egyszerűsítése ezzel teljesen ellentétes állami szemléletet tükröz. A közszférában szervezkedő szakszervezetek tapasztalata szerint az állam, mint munkáltató munkavédelmi tevékenysége számos kivetnivalót hagy maga után. Úgy tűnik, hogy az állam, vagy az önkormányzat által finanszírozott költségvetési szerveknél a prevenció, a munkáltató által biztosítandó személyi és tárgyi feltételek hiánya tartósan fennáll. A mikro- kis és közepes méretű vállalkozások kritikus munkavédelmi helyzetének hangsúlyozása mellett azt is ki kell mondani, hogy a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak helyzete legalább annyira kifogásolható. Összefoglalásképpen a Munkavállalói Oldal ezért nem javaslatot tesz, hanem határozottan elvárja a 2023. évben szerzett tapasztalata alapján, hogy a kormányzati intézkedések egyértelműen a munkavállalók egészségének és testi épségének védelmét szolgálják, melyek a szociális partnerekkel és szakértőkkel történő egyeztetésen alapulnak.

 

(19.) 160. sz. egyezmény a munkaügyi statisztikákról

 

Nem teszünk észrevételt.

 

(20.) 167.sz. egyezmény az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről

 

Az építőiparban lefolytatott ellenőrzések számát az alábbi táblázat mutatja be. Az ellenőrzések száma folyamatosan csökken, holott az építőiparban magas a munkabalesetek száma.

 

IV. Fontos kérdéseket tárgyal jövőre a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia

A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (ILC) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normaalkotó szerve, mely minden nyáron ülésezik. Jövőre két területen is normaalkotó vitára kerül sor. Először is folytatódik a biológiai veszélyforrásokat szabályozó egyezmény, illetve ajánlás elfogadása. A LIGA képviselője (dr. Kéri Ádám) 2024. évben már részt vett a munkacsoport munkájában. Augusztus 13-án megjelent az ILO honlapján a harmadik jelentés (brown report) a biológiai veszélyekkel foglalkozó normaalkotó bizottság munkájáról, amely tartalmazza az első ILC-vita (2024. évi első vita) eredményét és az ILO Hivatala által tett nyelvi változtatásokat, javaslatokat. A jelentést mellékeltük.

 

Emellett jövőre a platformmunka területén is normaalkotó munka indul.

 

 Dr. Kéri Ádám ügyvéd,  LIGA Szakszervezetek

 

forrás: liganet.hu