Uniós agrárpénzek: drasztikus egyszerűsítés kellene

2017. május 24. 08:27
A Közös Agrárpolitika teljes egyszerűsítése lenne a legjobb megoldás gazdálkodói szempontból ágazati szakértők szerint. A legnagyobb probléma az, hogy nagyon sok embernek kell adni a támogatásból, és sokkal jobb lenne a rendszer "szociális háló" nélkül. A támogatást nem azoknak a gazdálkodóknak kellene kapnia, akik nem értenek a mezőgazdasághoz - hangzott el a Portfolio Nyugat-magyarországi Agrárfórumán.

A KAP rendszerének egyszerűsítésében látja a megoldást Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Jó lenne, ha egyszerűbben lehetne hozzáférni a támogatásokhoz, és ha könnyebb lenne a végrehajtás. A 38 százalék támogatás, ami jelenleg a mezőgazdaságnak jut, nem kevés, de EU-s viszonylatban nézve elenyésző. Érdemes lenne limitálni, hogy egy országnak mennyit kell befizetnie, jó lenne egy minimum és egy maximum a társfinanszírozásban, mert jelenleg ez versenyhelyzetet eredményez a tagállamok között - tette hozzá.

Gőgös Zoltán MSZP elnökhelyettes úgy gondolja, fel kellene mérni minden esetben, hogy melyik az a szereplői kör aki megkapja a támogatást. Hozzátette, mivel az angolok nettó befizetők a KAP-ban, azzal, hogy ők kilépnek az Európai Unióból, csökkeni fog a mezőgazdaságra fordított pénz.

Jelenleg a Európai Unióban a miniszterelnökök döntenek arról, hogy mennyi pénz van a mezőgazdaságban, és nem a mezőgazdasági emberek.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy ugyanazok az elvek érvényesek mindegyik tagállamban. A bizottság és sok tagállam erőlteti a kockázatelemzést, és az ehhez kapcsolódó támogatási formákat, pedig nem feltétlenül ezekben van a megoldás. Kérdés, hogy jó-e az Magyarországnak, ahogy a jelenlegi támogatási rendszer felépül - mondta Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.

Kis Miklós Zsolt, Gőgös Zoltán, Papp Gergely


Gőgös Zoltán szerint jelenleg nem működik jól a kárenyhítési rendszerünk, mert van aki évek óta csak befizet, de nem lát a pénzéből semmit. Kis Miklós Zsolt hozzátette, hogy a rendszernek a szolidarításon kell alapulnia, mert ha nem történik kár valakinél, akkor értelemszerűen nem is kap pénzt. 

Szentpétery Szabolcs Félix gazdálkodó, a BHV Mg. Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ha a termelőknél maradna a támogatás az lenne a legjobb. Az a baj, hogy nagyon sok embernek kell adni a támogatásból, és a támogatást nem azok a gazdálkodók kapják, akik értenek a mezőgazdasághoz. Tisztulnia kellene a gazdálkodói társadalomnak, de ez a támogatási rendszer fent tartja ezt. Magyarország sajnos nem tud versenyezni a nyugat-európai országokkal, érdemes lenne az unió határain túl is kitekinteni, hogy ott hogyan csinálják támogatások nélkül. A legnagyobb baj az, hogy amit támogatásként itthon megkapunk az mind tovább folyik.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

2030-ra a felére csökkenhet az élelmiszerhulladék-termelés Európában

2017. október 30. 10:22
Fejenként a felére csökkenhet az élelmiszerhulladék-termelés Európában 2030-ra, ha megvalósulnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Európai Unió új szándéknyilatkozatában kitűzött célok. A nemzetközi akcióhoz a NÉBIH is csatlakozott a „Maradék nélkül” elnevezésű programja révén. A szándéknyilatkozat az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem mellett az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekvő fenyegetésére is felhívja a figyelmet.

A béren kívüli juttatások dönthetik el a dolgozókért vívott harcot 2019-ben

2018. október 10. 08:52
Mi lesz veled magyar cafeteria? Így szól az egyik legizgalmasabb álláspiaci kérdés. Az adókedvezmény megszüntetése nem hozza el a világvégét. A juttatásokra szükség lesz, mert hosszabb távon extra motivációt jelentenek a munkavállalóknak. Nagy a felbolydulás, és az előző évekkel ellentétben most nem lehet általánosságban előre jelezni, hogy milyen megoldásokat választanak a cégek 2019-re. Csomó egyedi modell fog működni. Balázs Krisztiánnal és Fata Lászlóval beszélgettünk.