Nagy István Balatonbogláron, sajtótájékoztatón leszögezte, bár sok kritika érte - főleg a Balatonnál - a halászati tevékenység több évvel ezelőtti leállítását az ország természetes vizeiben, ma már nem férhet hozzá kétség, hogy jó döntés volt - írta meg az Origo. Ezt a halállományok növekvő mennyisége és minősége, valamint a 800 ezer fősre bővült magyar horgásztársadalom is jól mutatja - tette hozzá.

Új lehetőség kapujában állunk azzal, hogy sikerült elérnünk, a balatoni hal újra kapható, és ezzel a branddel újra bekerülhet a köztudatba- fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, hogy a tavaly elnyert uniós oltalmat csak a Balatonból, vagy a Balaton vízgyűjtő területén lévő tógazdaságokból származó, kereskedelmi forgalomba kerülő ponty és fogassülő termékek élvezhetik. Nagy István elmondta, az Agrárminisztériumban régóta dolgoznak azon, ne lehessen többé balatoni halként emlegetni a tóhoz nem köthető halakat, köztük a hekket. Arra törekszünk minden eszközzel, hogy visszaadjuk a balatoni hal rangját, és felhívjuk a figyelmet arra, kiváló őshonos halaink vannak, amelyek méltóak mindennemű gasztronómiai elismerésre- fogalmazott. Hozzátette, a Balatoni hal brand a termékek piacra jutását hivatott elősegíteni.

Az uniós oltalom szimbóluma, és a most bevezetett brand a fogyasztók számára egyértelművé teszi, hogy kiváló minőségű, ellenőrzött, és szigorú termékleírás szerint előállított hazai terméket vásárolnak, a termelőknek pedig segít a termékük népszerűsítésében és a piaci visszaélések kivédésében - összegezte.

A Balaton vízgyűjtőjén tógazdaságokkal rendelkező Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) és a Halker Kft. együttműködési megállapodásának köszönhetően mostantól az éttermek és vendéglátóipari egységek kínálatában is megjelenhetnek a Balatoni hal jelzéssel ellátott termékek. A fogyasztói kör bővítése, a lakossági igények kielégítése a következő hónapok feladata - ismertették a sajtótájékoztatón.

Fotó: MTI

Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója hangsúlyozta,

EURÓPA VALAMENNYI ÉDESVIZÉBEN MEGSZŰNT MÁR A HALÁSZATI TEVÉKENYSÉG, ÉS A KORLÁTOZÁS KITERJED A TENGEREKRE, ÓCEÁNOKRA IS, AMELYEK 30 SZÁZALÉKÁN MÁR TILOS A HALÁSZAT.

Az asztalra kerülő tengeri állatok 56 százalékát tengeri akvakultúrákban állítják elő a túlhalászások és a halászati technológiák egyéb káros következményei miatt - mondta. A vezérigazgató felidézte, hogy amikor 2013 végén megszűnt a kereskedelmi célú halászat a Balatonon, két lehetőség maradt, hogy balatoni hal kerülhessen az asztalra.

Az egyik a Sió-zsilip angolnacsapdája, ami csak ritkán, vízeresztésekkor működhetett, és főként az angolnák fogására specializálódott. Tavaly óta a zsilip átépítése miatt ez a lehetőség megszűnt - közölte. "A másik lehetőség a Balaton vízgyűjtő területének oltalom alá helyezése volt, ezt az utat jártuk végig" - mondta. Innen kezdve a tó egykori kiöntési területén létesült édesvízi akvakultúrákban megtermelt hal az, amely túlnyomórészt balatoni halként kerül az asztalokra - magyarázta. Elmondta,

A HORGÁSZATI TEVÉKENYSÉGGEL ÉVI 500-600 TONNÁNYI HAL KERÜL AZ ASZTALOKRA KÖZVETLENÜL A BALATONBÓL, A HALGAZDÁLKODÁSI TÁRSASÁG PEDIG 150-200 TONNÁNYI HALAT TUD BIZTOSÍTANI A TÓGAZDASÁGAIBÓL A FELDOLGOZOTT KÉSZTERMÉKEKKÉNT, ELŐHŰTÖTT ÉS MÉLYHŰTÖTT FORMÁKBAN PIACRA KERÜLŐ BALATONI HAL-TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ.

Gödri Zoltán, az oltalmat kapott termékeket előállító Halker Kft. ügyvezető-alapítója elmondta, a 32 éve indult vállalkozásnál folyamatos a fejlesztés, jelenleg egy irodabővítési projekt, és egy 2 ezer négyzetméter alapterületű húsfeldolgozó építése zajlik. Három telephelyen, 540 alkalmazottal és napi több mint száz teherautóval dolgoznak - ismertette. A halfeldolgozót több lépcsőben önerőből fejlesztették - jegyezte meg.

agrotrend.hu / Origo