Vallott a szakember: hosszú távon csak így maradhatnak talpon a magyar tejtermelők

2021. február 16. 08:17
Néhány napja jelent meg a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felmérése arról, hogy a 2020-as év eseményei átlagosan 15-18%-os termelési költség emelkedést jelenthetnek az ágazatban. Harcz Zoltán a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy a tejágazat számára a legnagyobb veszélyt jelenleg az jelenti, ha az ágazati szereplők nem tudnak elég gyorsan fejleszteni, korszerűsíteni.
Vallott a szakember: hosszú távon csak így maradhatnak talpon a magyar tejtermelők

A 2020 márciusában berobbant koronavírus-járvány miatt 2021-ben jelentős önköltség-növekedés tapasztalható a magyar tejágazatban. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a közelmúltban széleskörű felmérést hajtott végre, hogy pontosabb számokkal rendelkezzen a témában, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Az Agrárszektor megkérdezte a Tej Terméktanácsot arról, hogy lehet-e arra számítani, hogy a közeljövőben emelkedni fog a tej fogyasztói ára, és ha igen, mekkora lehet ez a drágulás. Harcz Zoltán válaszában kifejette, hogy szakmai álláspontjuk és az egyszerű közgazdasági alapelvek szerint az árak rendezésének be kell következnie, azonban ennek nyélbe ütése – időzítése, mértéke, a megvalósítás ütemezése, tejtermékenkénti differenciáltsága – minden esetben az érintett, de egymástól független vállalkozások – tejtermelők, feldolgozók és kereskedők – feladata. Az ágazatban a partnerek minden esetben élő szerződések mentén működnek együtt. Az ügyvezető igazgató szerint a tejpiaci szereplőknek most is egy előre tekintő, az összágazati érdekeket is szem előtt tartó üzletpolitikát javasolt folytatni annak érdekében, hogy az ágazatra háruló terhek megosztódjanak a termékpályán, és ne csak egy szereplői kör szenvedje el a költségnövekedés okozta károkat.

Arra a kérdésre, hogy a költségek növekedése milyen mértékben veszélyezteti a termelők megélhetését, Harcz Zoltán azt válaszolta, hogy nem tudnak olyan tejtermelőkről, akiket közvetlen csőd fenyegetne. Azonban, ha a tejtermelés több éven át veszteséges, akkor joggal merülhet fel a cégvezetőkben ezen tevekénység befejezése. Jelenleg azonban a költségnövekedés a tejtermelőknél és feldolgozóknál, sőt a kiskereskedelemi láncoknál (pl. higiéniai költségek) is meg fog jelenni.

A szakember most elsődleges veszélyforrásként azt látja, hogy a jelenlegi folyamatok miatt a termelők és feldolgozók képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni. Az ágazat felgyorsult tejtermelői és feldolgozói beruházásait, termékfejlesztéseit, az innovációt, kapacitásbővítést, a fenntarthatósági célok megvalósítását is veszélyezteti, ha nem történik változás. Mindez pedig azért szükséges, hogy hosszú távon is talpon tudjanak maradni az ágazati szereplők.

 

Harcz Zoltán szerint az ágazat kisegítése, megmentése érdekében rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig, a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő strukturális költségproblémák rendezése. A szakmaközi szervezet tagjainak legfontosabb célja az ökonómiai értelemben vett fenntarthatóság és a piaci egyensúly biztosítása egy olyan ciklikus, időnként hektikus piacon, mint a tejpiac.

 

www.agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

További DON toxinos zab alapú termékeket vontak ki a forgalmazók

2018. december 10. 08:31
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi tájékoztatása szerint határérték feletti DON mikotoxint tartalmazó gluténmentes zab alapanyagok érkeztek Magyarországra egy angliai vállalkozástól. A jelenleg is folyamatban lévő nyomon követési vizsgálatok alapján újabb tételek és termékek kerülnek le a polcokról. Az érintett élelmiszer-vállalkozások nagy része – jogkövető módon, a hatósággal együttműködve – a nem megfelelő termékeket saját hatáskörben kivonta a forgalomból, és visszahívja a vásárlóktól.

Te jó ég! A magyar gyümölcs 30-40 százaléka a feketepiacon végzi

2020. március 31. 09:27
A globális piacnak köszönhetően szabadon ömlik be Magyarországra az alacsony áron értékesíthető import áru, ami nem könnyíti meg a hazai termelők helyzetét. Mindezt tovább tetézi a termékekre rakódó 27%-os áfa és a magyar gyümölcsmennyiség közel 30-40%-os feketepiaci értékesítése, a koronavírus globális megjelenése pedig már csak hab azon a bizonyos tortán. A magyar gyümölcstermesztők jelen helyzetéről és a jövőbeni kilátásokról a Zsendülés konferencián az Év kertésze 2018 díjat elnyert, a Fresh Fruit TÉSZ alapítója és elnöke, Juhos Csaba beszélt a HelloVidéknek.