Egy kísérlet során a Penny áruházlánc Németországban kilenc termékért számol fel egy hétre olyan árat, amely tartalmazza a termelés okozta környezetszennyezés költségeit is. Ez elgondolkodtatja a vásárlókat.
Az árfelár magyarázata: Az áruházlánc így tájékoztatja a vásárlókat az "akció"-ról.
Óriási az áremelkedés: a bécsi kolbász 3,19 euró helyett hirtelen 6,01 euróba került. A mozzarella ára 89 centről 1,55 euróra nőtt, a gyümölcsjoghurtért pedig 1,19 euró helyett 1,56 eurót kell fizetni. A Penny diszkont egy nem mindennapi kísérletben egy hétig több mint 3000 termékéből 9 esetén "valódi árat" számít fel - vagyis azt az összeget, amelyet a gyártás által okozott összes környezeti és egészségügyi kár figyelembevételével ténylegesen ki kell számítani. Ez merész lépés egy olyan időszakban, amikor sok német háztartást is jelentősen érint az egekbe szökő élelmiszerköltségek (11%-os élelmiszer-infláció júniusban Németországban). Ugyanis a sajttól a bécsi kolbászig akár 94 százalékkal drágábbak a termékek – közölte az üzletlánc.
A Penny fel akarja hívni a figyelmet
A német kereskedelmi lánc tisztában van az infláció okozta hatásokkal, de továbbra is példát akar mutatni a kampánnyal - ami persze a saját hírnevére nézve is kifizetődik.
„Úgy látjuk, sok vásárlónk szenved a tartósan magas élelmiszeráraktól.
Ennek ellenére szembe kell néznünk azzal a kellemetlen üzenettel, hogy élelmiszereink árai, amelyek az ellátási lánc mentén felmerülnek, nem tükrözik a környezetvédelmi költségeket”
– mondja Stefan Görgens, a Penny menedzsere.
Az egyhetes akcióval mind a 2150 németországi üzletében a cég problématudatosságot kíván kelteni a vásárlók körében. A Rewe csoporthoz tartozó üzletlánc nem akarja megtartani a többletbevételt, inkább az alpesi régió klímavédelmi és családi gazdaságainak megőrzését célzó projektnek ajánlja fel.
A "valódi árakat" a Nürnbergi Műszaki Egyetem és a Greifswaldi Egyetem tudósai számolták ki, amelyek nemcsak a szokásos termelési költségeket tartalmazták, hanem az élelmiszertermelés talajra, éghajlatra, vízre és egészségre gyakorolt hatásait is.
"Hazudunk önmagunknak, ha úgy teszünk, mintha a mai élelmiszertermelésnek nem lennének rejtett környezeti költségei"
- mondja Amelie Michalke, aki a mezőgazdasági termelés ökológiai és társadalmi hatásait tanulmányozza a Greifswaldi Egyetemen. Ezek a költségek ugyan nem jelentek meg a kiskereskedelmi árban, de a lakosságot és a jövő generációi érintik.
A Maasdammer ára 2,49 euró helyett 4,84
Ezeknek a rejtett költségeknek a figyelembe vétele gyakran jelentősen megnöveli a termék árát. A 300 grammos Maasdam sajt ára például 94 százalékkal, 2,49-ről 4,84 euróra (971 Ft-ról 1887 Ft-ra) drágult. A kutatók számításai szerint a "normál" áron felül 2,35 eurós rejtett költségek is vannak: 85 cent a mezőgazdaság éghajlatot károsító kibocsátása, például a metán vagy a CO2. Ezen kívül 76 cent az intenzív mezőgazdaság okozta takarmánytermelés talajszennyezésének költsége. További 63 cent a növényvédő szerek használatának és más tényezőknek a gazdálkodók egészségére gyakorolt hatása. És megint valamivel több, mint 10 cent a talajvíz műtrágyákkal való szennyezésének költsége.
Az Oxfordi Egyetem tavalyi tanulmánya is arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását és egyéb környezeti károkat figyelembe véve különösen a hús árának kellene jelentősen magasabbnak lennie.
A kérdés csak az, hogy a fogyasztók megértik-e a kísérletet, tekintettel a Németországot is érintő általános áremelkedésekre. Martin Fassnacht marketingszakértő szerint ez merész lépés, különösen infláció idején. Minden valószínűség szerint Penny nem fog sok ilyen terméket eladni, de a cég nem is ezért csinálja. Az iparági szakértők meg vannak győződve arról, hogy a kereskedelmi cég szeretné tudatosítani a fenntarthatóságot, és ezzel egyidejűleg fejleszteni saját márkáját.
Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung