Új nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek

A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) egy teljesen új fejezettel bővült, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A módosítás különösen azokat a munkáltatókat érinti, ahol a munkavállalók a munkavégzés során veszélyes anyagokkal vagy rákkeltő anyagokkal kerülnek vagy kerülhetnek kapcsolatba. A törvény két külön nyilvántartási kötelezettséget és egy bejelentési kötelezettséget nevesít. 

A veszélyes anyagoknak és a rákkeltő anyagoknak kitett munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatok nyilvántartása

A törvény külön nyilvántartási kötelezettséget határoz meg a veszélyes anyagok és a rákkeltő vagy mutogén anyagok tekintetében. Mindkét nyilvántartás esetében a következő adatokat kell a munkáltatónak nyilvántartania a munkavédelmi törvény alapján:

• munkavállaló nevét, születési helyét, idejét
• expozíciót okozó veszélyes anyag / rákkeltő anyag nevét
• munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét
• az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként

A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő a törvény. 

A nyilvántartási kötelezettség mellé szigorú megőrzési kötelezettség is társul. A veszélyes anyagoknak kitett expozíció esetén a nyilvántartás adatait a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, ha pedig a munkavállaló rákkeltő hatású anyagnak van kitéve, akkor az adatokat 50 évig kell megőrizni. A rákkeltő anyagoknak kitett expozíció esetén a nyilvántartás adatait az expozíció utolsó napját követő 50 évig kell megőrizni. Látható, hogy a módosítás szövege egy érdekes duplikációt tartalmaz a rákkeltő anyagok vonatkozásában, ahol a megőrzési idő kezdő időpontja eltérő, a veszélyes anyag expozíció nyilvántartás estében a munkaviszony megszűnése, a rákkeltő anyag expozíció nyilvántartás esetében pedig az expozíció utolsó napja a megőrzési idő kezdő időpontja. Ez a két időpont adott esetben eltérhet egymástól, hiszen lehetséges az, hogy egy munkavállaló a munkaköre megváltozása vagy áthelyezés miatt már nem kerül kapcsolatba rákkeltő anyagokkal, ettől függetlenül ezt követően még hosszú évekig állhat munkaviszonyban a munkáltatónál.

Rákkeltő anyaggal végzett tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség

A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagokkal (melyeket 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet határoz meg) végzett tevékenységet azok veszélyessége miatt minden év január 10. napjáig be kell jelenteni a munkavédelmi hatóság részére többek között hatósági ellenőrzés lefolytatása érdekében, a bejelentéshez szükséges adatokat a munkavédelmi törvény részletesen szabályozza.

Új nyilvántartás – értesítsük az adatvédelmi felelőst

Mivel az új nyilvántartások munkavállalók személyes adatait tartalmazzák, ezért HR-esként és munkavédelmisként is azonnal jusson eszünkbe, hogy fel kell venni a kapcsolatot az adatvédelemmel, adatkezeléssel megbízott kollégával vagy külső szolgáltatóval is, mivel a munkáltatónak a személyes adatok kezelésével és azok megőrzési idejével kapcsolatosan is vannak nyilvántartási kötelezettségei. 

Egyéb módosítások

A módosítást követően ezeket a fokozott expozíciós eseteket hangsúlyosabban elhatárolódnak a munkabalesettől és a foglalkozási megbetegéstől. A törvény például rögzíti, hogy a fokozott expozíciós eset kivizsgálása munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. 

A módosítás a munkavédelmi hatóság részére egy új jogkört is biztosít, ugyanis ha a kötelezett a munkavédelmi hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a módosítás értelmében a meghatározott cselekmény végrehajtását a munkavédelmi hatóság foganatosítja.

hrportal.hu