Van még hova fejlődnie a zöldség-gyömölcságazatnak

2017. szeptember 29. 09:05
Van még hova fejlődnie a zöldség-gyömölcságazatnak

Ledó Ferenc rámutatott: a nemzeti stratégiában megfogalmazott 1 millió tonnás termelésnövekedést akkor lehet teljesíteni, ha a hatékonyság és termelékenység növelése mellett a post-harvest területén, a termelői szervezeteknél és az az adópolitikában is változások következnek be.

A szakmai szervezet vezetője kifejtette: a zöldségnövények 60-70 százaléka öntözhető, a gyümölcsféléknek pedig csak 25 százaléka. A FruitVeB elnöke szerint ha az öntözésben nem lesz előrelépés, megkezdődik az ágazat leépülése. Egy nagy aszály esetén a termésingadozás ugyanis eléri a 30-40 százalékot, ezt sem a piac, sem a feldolgozóipar nem tudja követni – mutatott rá.

Április elejétől kerülnek piacra a primőr zöldségek – fotó: AFP

Forrás: AFP

A megfelelő mennyiségű és minőségű árualap megteremtéséhez korszerű szaktanácsadásra is szükségük van a gazdálkodóknak, főként a kis- és közepes vállalkozásoknak – fűzte hozzá.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az utómunkákon – tároláson, osztályozáson, a csomagoláson és az elsődleges feldolgozáson – igen sok múlik, ezért meg kell teremteni a korszerű post-harvest feltételeit. Megjegyezte, hogy ezen a területen a TÉSZ-ek már jelentős lépéseket tettek.

Ledó Ferenc szót emelt a feketekereskedelem elleni erőteljes fellépésért, amelynek arányát a mezőgazdaság egyes területein még mindig 20-30 százalékosra becsülte. Álláspontja szerint az ágazat fejlődését gátolja a magas áfa is, amelynek csökkentése szintén sokat segítene a versenyképesség növelésében.

Az elnök elmondása szerint az ágazatban, de főként a gyümölcstermesztésben az erősen kézimunka-igényes fajok termesztését 70-80 százalékban a kisebb és közepes családi gazdaságok végzik. Ezeknek a családi gazdaságoknak a megerősítése lesz a legnagyobb feladat a közeljövőben – jelezte.

Ledó Ferenc szerint mivel a kereskedelemben és a feldolgozóknál az elmúlt évtizedben jelentős volt a koncentráció, ezért a termelőknek is össze kell fogniuk, hogy esélyük legyen a piacon maradni. Gondot jelent ugyanis, hogy a sokszereplős termelés miatt nincs egységes árualap, amivel kiszolgálhatók lennének az áruházláncok, a feldolgozók és az exportpiacok – mutatott rá.

A FruitVeB elnöke beszélt a TÉSZ-ek működéséről is, ahol a legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy a termelői értékesítő szerveződések még mindig nem végeznek teljes körű integrációt, csak az értékesítésre fektetik a hangsúlyt. Minőségi árualap nélkül pedig nem lehet biztonságos értékesítést végezni – hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc. Véleménye szerint az európai jogszabályok folyamatos változása miatti hazai jogszabályváltozások bürokratikus rendszere szintén gátolja a TÉSZ-ek hatékony működését.

A FruitVeB adatai szerint a magyar zöldség-gyümölcs ágazat éves elsődleges kibocsátása mintegy 280 milliárd forint, a másodlagos kibocsátása pedig 800 milliárd forint körüli összeg. Az ágazat évente 2,5-3,0 millió tonna árut állít elő.

Az elmúlt évek gyakorlata szerint az ágazatban mintegy 50 százalék frisspiaci terméket és mintegy 50 százaléknyi feldolgozott terméket állítanak elő. A frisspiaci termékek mintegy 50 százaléka kerül kiskereskedelmi üzletláncokba, helyi piacokra pedig mintegy 10-15 százalék – az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhetően -, exportra pedig 15-20 százalék jut. A nagybani piacok forgalma folyamatosan csökken, de még most is eléri a 20-25 százalékot – ismertette a FruitVeB elnöke.

 

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Öreg, beteg lovak húsát tették a hamburgerekbe - Magyarország is érintett a botrányban

2017. július 25. 09:22
Öreg, beteg lovak húsát dolgozta fel és értékesítette marhahúsként az a 66 személy, akiket a napokban vettek őrizetbe Spanyolországban. A letartóztatások egy közel fél évtizede zajló botrány végére tehetnek pontot, amely arra is rámutatott, hogy alkalmanként milyen könnyen kijátszhatók az uniós élelmiszer-egészségügyi szabályok.

Munkahelyi perspektíva: hogyan küzdjünk a hatalommal való visszaéléssel szemben

2018. április 03. 08:08
Mostanában elég felkapott téma a Harvey Weinstein nevével fémjelezett szexuális zaklatási ügy, ami dominó effektust indított el világszerte. Ez az írás csak nagyon áttételes szól erről a témáról, sokkal inkább az életünk egyéb viszonyaiban előforduló (Tanár-diák, Főnök-beosztott, Megbízó-szolgáltató) hatalommal való visszaélést veszem górcső alá, és a hozzá kapcsolódó emberi működéssel foglalkozom. Az előző cikkemben az önérvényesítés gyakran téves, negatív megítéléséről írtam, most pedig az a célom, hogy segítséget nyújtsak ahhoz, hogy milyen elvek mentén érdemes beleállni egy ilyen helyzetbe.