Hozzátette: az ország 1995 óta jelentős előrelépést tett a versenyképesség területén, a világ egyik legkomplexebb gazdasága az összetettségi mutatók alapján, számos iparág, így az élelmiszeripar, mezőgazdaság, járműipar, a feldolgozóipar hajtja.

 

A duális gazdaságot a multinacionális vállalatok jelentős piaci erőfölénye, a hazai tulajdonú beszállítók alacsony aránya, alacsony hatékonyságú magyar szereplők és gyenge versenyképesség jellemzi.

 

„A magyar gazdaság képes ennek a csapdahelyzetnek az elkerülésére” – húzta alá a pénzügyminiszter.

Elmondta, hogy a tárca megbízásából ezer céget vizsgáltak egy kutatásban, miszerint a kkv-k között széles kör képes felvenni a versenyt regionálisan, innovatívak, nagy növekedési potenciállal rendelkeznek.

 

Az úgynevezett „nyertes cégek” kiemelkedő növekedést értek el: a kutatás alapján 2016-2020 között 345 százalékos árbevétel-növekedést.

 

„Az ígéretes cégek beruházási tevékenysége kimagasló: a megkérdezett vállalatok 82 százaléka vett már részt pályázaton, 70 százaléka vesz igénybe pályázati tanácsadót, 64 százalékának pozitív tapasztalata volt a pályázatokról, valamint 54 százaléka venne fel hitelt pályázatokhoz” – sorolta.

 

A kutatás elemzői az ígéretes vállalkozások nehézségei között a generációváltást, a külső nyomást és a munkaerőpiaci nehézségeket említették.

 

Varga Mihály arra is kitért, hogy a nyertesek új technológiákba és képzésekbe fektetnek, keresik az exportlehetőségeket. Ezeknek a cégeknek a kétharmada alkalmaz dedikált, speciálisan képzett munkaerőt innovációra és exportfejlesztésre, szoros kapcsolatot ápolnak az egyetemekkel.

 

„A nyertes cégek megfizetik a tudást, az egy főre jutó személyi jellegű ráfordítás meghaladta a 948 ezer forintot 2023 január-augusztusban” – mondta.

 

A további fejlődés alapja, hogy ezek a hazai tulajdonú nyertes cégek jelentik a kitörést a duális gazdaság csapdájából.

 

„A fejlődést segítheti a vállalatok és egyetemek összekapcsolása a k+f területén, a beruházás- és növekedésösztönző kedvező kamatozású hitel- és tőkekonstrukciók, a szakképzés és duális képzés erősítése, valamint a technológiaváltást segítő rugalmas felnőttképzési programok” – összegezte a tárcavezető.

 

forrás:agrotrend.hu/MTI