Vitályos Eszter: Kezdődik az árvízkárok helyreállítása
2024. szeptember 30. 15:50
A következő napok, hetek feladata a kárfelmérés, a biztosítási ügyek rendezése lesz.
"A magyarok mindent meg tudnak oldani, Magyarország az élen fog járni az árvíz utáni károk mielőbbi helyreállításában" – mondta a kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Vitályos Eszter az árvízi védekezést értékelve hangsúlyozta, az érintett önkormányzatok minden segítséget megkaptak, amire szükségük volt, a települések és az önkéntesek időben elkezdték a munkát, és az állami felkészülés is gyorsan történt.
Jelezte, hogy a következő napok, hetek feladata a kárfelmérés, a biztosítási ügyek rendezése lesz.
.jpg)
Az érintett önkormányzatok minden segítséget megkaptak, amire szükségük volt – fotó: pixabay.com
Még mindig nagyon sok olyan terület van, ahova beszorult a víz – mondta, példaként említve, hogy csütörtökön a választókörzetéhez tartozó Budakalász azon részein járt, ahol bár szivattyúznak, az emberek csak kenuval, gumicsizmában tudják megközelíteni a házaikat.
A kormányszóvivő arra kérdésre, jut-e Magyarországnak pénz a kárelhárításhoz az Európai Unió költségvetéséből, azt válaszolta, meglátják, mi lesz, és Orbán Viktor kormányfőt idézte, aki a napokban azt mondta, ezek a brüsszeli hozzájárulások általában olyanok, mint a kutya vacsorája, vagy van, vagy nincs.
Vitályos Eszter kiemelte, a magyarországi árvízvédelmi beruházások bizonyítottak: az elmúlt 10-13 évben kifejezetten árvízvédelemre fordított 150 milliárd forintból épített mobilgátak, védelmi rendszerek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a mostani árvíznél már ne kelljen annyit "homokzsákolni".
A Visegrádon debütált mobilgátnak köszönhetően 200 ezer homokzsák megtöltését spórolhatták meg a védekezők, Nagymaroson kiválóan vizsgázott az 50 ezer darabból álló mobilgátrendszer, Szentendrén jól működött az először 2013-ban felállított mobilgát – sorolta.
Vitályos Eszter óriási segítségként értékelte, hogy a védekezést helyben a település polgármestere, vízügyi szakember és katasztrófavédelmi összekötő együtt irányította.
A kormányszóvivő a hullámtérben történő építkezésre, azon belül a Római-part árvízi védelmére vonatkozó kérdésre úgy ragált, hogy elsősorban a főpolgármester csapatának feladata dűlőre jutni, miként, milyen körülmények között építenek vagy sem mobilgátat.
Szentendrének, Leányfalunak is van olyan része, ahol az ott élők tudják, mire lehet számítani, és az árvízhelyzet előtt jó pár nappal elkezdik értékeik kimentését – jegyezte meg.
Hozzátette, vannak házak, amelyeket cölöpökre építenek, magasítanak, senkit nem ér váratlanul egy ilyen helyzet, de természetesen az állam, illetve az önkormányzatok is igyekeznek megadni minden segítséget a károk mérsékléséhez.
Vitályos Eszter a középtávon szükséges árvízvédelmi intézkedésekről, fejlesztésekről szóló, vízügyi szakemberek javaslatai alapján készülő akciótervre vonatkozó kérdésre azt mondta, felülvizsgálat alatt van a Kvassay Jenő-terv, az hamarosan a kormány elé kerül, akkor tudnak többet mondani róla – írja az MTI.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Szigorúan ellenőrzi a magyar hatóság az ukrán gabonát
2023. június 07. 14:05
Nem csupán az országon áthaladó ukrán gabonát, hanem az ide érkezett termények minőségét is folyamatosan ellenőrzik. A kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberekhez – jelentette ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter, aki Adonyban részt vett a Nébih munkatársainak ellenőrzésén.
A tárcavezető emlékeztetett, május hónapban mintegy 650 ellenőrzést végeztek a gabonatermékeket felmérő mintavételezéssel egybekötött gabonatároló-ellenőrzések során a vármegyei kormányhivatalok munkatársai. A vizsgálatok során a tárolókban lévő ukrán gabonatételeket is ellenőrizték a szakemberek.
Az éghajlati stresszhelyzetben lévő Irak 5 millió fát ültet el
2023. március 17. 12:59
Irak miniszterelnöke kampányt hirdetett az éghajlatváltozás súlyos hatásainak leküzdésére a vízhiányos országban, többek között ötmillió pálma és egyéb fa ültetésével. Az olajban gazdag, de háború sújtotta Irak rendkívüli nyári hőségtől, gyakori aszályoktól, elsivatagosodástól és rendszeres porviharoktól szenved, melyeket a melegedő bolygó tovább súlyosbít.
Mohammed Shia al-Sudani miniszterelnök egy klímakonferencián elmondta, hogy már több mint hétmillió irakit érintett az éghajlatváltozás, és több százezer embernek kellett elhagynia az otthonát az aszály miatt.
Olyan kihívásokra hivatkozott, mint a 'magas hőmérséklet, az esők hiánya és a növekvő porviharok', valamint a zöldfelületek zsugorodása, amelyek mind 'fenyegetik az élelmiszerellátást, az egészséget, a környezetet és a közösség biztonságát'.
