Bár elsőre számtalan előnnyel jár a home office vagy a hibrid munkavégzés, hiszen több időt tölthetünk otthon, kevesebbet kell utazni, kényelmesebben lehet öltözködni, így ezekkel még spórolhatunk is, azonban a váltott irodai és otthoni munkavégzés sokak számára akár súlyosabb mentális következményekkel is járhat. Könnyen bele lehet csúszni a láthatatlanságba, az izolációba. Nehezebb mélységében, intimitásában megtartani a meglévő kapcsolatainkat, hát még új, mélyebb emberi kapcsolatokra szert tenni. Nehézséget okozhat az otthoni iroda megteremtése helyhiány, vagy épp az otthon lévő család, mint zavaró tényező miatt is. 

„A mentálhigiénés konzultációim során azt hallom minden harmadik hibrid formában dolgozó kliensemtől, hogy nehezen zökken ki a munka üzemmódból, mintha folyamatosan ’be lennének kapcsolva’, amikor otthonról dolgoznak. Úgy vélem, ennek oka a hibrid rendszerhez való nehézkes alkalmazkodás, valamint az otthon és a munka közötti határok túlzottan átjárhatóvá válása, összemosódása” - mondta Horváth Emil László, mentálhigiénés segítő, és egészségfejlesztési szakember.

A hagyományos munkarendben volt egyfajta kiszámíthatóság, következetes rutin. Ezek segítettek az embereknek megbirkózni a stressz, a bizonytalanság érzésével. Ám a hibrid munkarend ezeknek a megszokott napi szokásoknak a megváltoztatását kívánja meg. Akik kevésbé rugalmasok, túlzóan ragaszkodók, nehezen elengedők, ők sokkal inkább bajban vannak. Nehezebben találnak rá új rutinokra, szokásokra, ami újra a kiszámíthatóságot, következetességet teremti meg számukra. Úgy pedig különösen nehéz megtalálni a rutint, ha állandóan ki-be járkálnak az „irodába”, vagyis otthon a lakásban jönnek-mennek, állandóan bezavarnak a családtagok, vagy vigyázni kell a kisgyermekekre.

Az Upright Pose egészségszolgáltató végzett egy felmérést, melyben 2 ezer otthonról dolgozó és hibrid rendszerben tevékenykedő amerikai munkavállalót kérdeztek. Meglepő eredmények születtek, csak hogy néhányat kiemeljünk: egy átlagos távmunkás mindössze 16 lépést tesz meg az ágyától a munkaállomásáig, egy tipikus otthoni munkanapon minden harmadik munkavállaló egész nap a székében ül és csak azért áll fel, hogy kimenjen a fürdőszobába vagy a konyhába. Az egészségi szakértők által javasolt napi 8 ezer lépés nyolcadát sem teszik meg, a válaszadók fele panaszkodott derék és vállfájdalomra. A 35 év alattiak nagyrésze ebben az évben először tapasztalt egészségügyi problémát magán. A home office-ban dolgozók 70 százaléka elszigeteltebbnek érezte magát, sokan hiányolták a személyes találkozókat, irodai ünnepségeket, és a munka utáni felszabadult órákat. 63 százalék érezte, hogy kevésbé kötődik a csapatához, és 5-ből 3-an mondták azt, hogy romlott a kommunikáció a kollégák között.

A mentális zavarokban szenvedőket még jobban sújtja a változás. Ők azok, akik fokozottabban ki vannak téve a járvány miatti szigorító intézkedések miatti elszigetelődés hatásainak.  Közülük is kiemelten veszélyeztetettek a különböző pszichoaktívszer-függőségekben (pl. alkohol, nikotin, kábítószerek, gyógyszerek) szenvedők csoportja. 

„A pszichoaktív szerek a szorongásoldó tulajdonságuk miatt sokaknak jelent rövid távú negatív megküzdési formát, ezért várható a visszaélésszerű használat növekedése. És hát ott vannak még azok az emberek, akik az internet, a videójátékok, a szerencsejátékok, valamint a pornográf tartalmak használatának függői. Közülük is, akik otthoni munkavégzésre lettek ’kötelezve’, a fizikai elszigeteltséggel járó fokozódó negatív érzelmek miatt, még fokozottabban az internetes tevékenységek, játékok feszültségoldó és jutalmazó hatásait keresik” – mondta Horváth Emil.   

A hibrid munkavégzés gyakorlata talán a cégek többségénél nem vált még természetessé, ezért nagyobb energiát, több szervezést és tervezést igényelhet. A lelki problémáknak az azonosítása és kezelése pedig egy kiemelt tényezője a fenntartható és egészséges hibrid jellegű munkavégzésnek. Ha nem foglalkozunk vele kellőképpen eleget, ha háttérbe szorítjuk, holott a hatásuk jelentős, az már rövidtávon is frusztrációt, konfliktusokat, felborult biológiai és lelki egyensúlyt okozhat. 

„A hibrid munkarend harmóniát is eredményezhet, ha a munkaadó helyesen és hozzáértéssel alakítja ki. Például szerintem nagyon nem mindegy, hogy milyen korosztályra szabja, vagy heti hány napban kér személyes bejárást, és mennyi otthoni munkát enged. Sok múlhat azon is, hogy a munkahelyi vezető milyen mértékben bízik a munkatársaiban az irányban, hogy ők otthonról is képesek dolgozni, anélkül, hogy folyamatos felügyelet alatt lennének. Ha ez a bizalom nincs meg, és e nélkül áll át a munkaadó a hibrid munkavégzésre, az szerintem nem több egy gesztusnál. Ugyanis ekkor a munkavállalók érezhetik a nyomást, hogy megmutassák a főnöküknek, mit tudnak, nem pedig az előnyök miatt preferálják az otthoni munkát. Ez aztán túlhajszoltsághoz, majd kiégéshez vezethet, amelynek hatásai pusztítók lehetnek. Érzelmileg kimerülhetnek, a kezdeti optimizmus hamar elpárologhat, és helyét a fizikai fáradtság, kialvatlanság veheti át. Ráadásul ezek a hatások csak hosszabb idő múlva jelentkeznek” – tette hozzá a szakember.

A pandémia miatt a legtöbb munkaadó a wellbeing gyanánt megtervezett aktivitásait (előadások, csoportos tanácsadás, workshopok, team coachingok, önsegítő csoportok, soft skill fejlesztő tréningek, gyakorlatozási foglalkozások) szinte 100 százalékban áthelyezte az online térre, vagy leállította. 

„A programok olyan erősségei, mint a közösség fejlesztése, a kapcsolatok építése, az egymáshoz való közvetlen kapcsolódás vágyának megvalósítása, az együvé tartozás ereje - lecsökkentek. Mind e mellett előnye is van a visszajelzések alapján. Időt nyernek maguknak a résztvevők az utazgatások megspórolásával, amit egyéb másra is fel tudnak használni. Fel tudják venni az előadásokat, amiket vissza is tudnak nézni. Vagy családtagjaikat is be tudják vonni közvetlenül az egyes program elemekbe, mint például előadások meghallgatása, workshopok eredményeinek hasznosítása, tanácsadás kérése” – mondta a tréner. 

Az online téren keresztüli program elemek, mint például az előadások, elsősorban azonban az egészségműveltségre hatnak. Ismeretterjesztés, érzékenyítés, tájékoztatás, tudásmegosztás zajlik. Szerencsésebb esetben alkalmanként tréning műfajú elemek is megtalálhatóak egy programban, és még szerencsésebb esetben ezek nem egy, hanem több alkalmas tréningek. Amik hathatnak a szemlélet formálására, új szokások, új napi rutinok, viselkedésmódok kialakítására, régi szokások elhagyására. 

„Véleményem szerint a mentális egészség karbantartására nagyon érdemes oda figyelni, plusz a mozgásra ösztönzésből is előnyt élvezne a munkáltató. Szakemberekkel is egyeztetve azt mondhatom, hogy a sporthiányosságot erősíti az otthoni munkavégzés. Csak ha a minimumokat nézzük, már az is kiesik, hogy elsétáljon a munkavállaló a munkahelyére és haza. És e téren kiragadnám a kisgyermekes, baby boom-os korosztályt, akik most már az 50. életévük környékét élik. Ők inkább azok a veszélyeztetettebb korosztály, akik tapasztalásom szerint kevés tudatos mozgást végeznek” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Hasznosabbak lehetnek azok a wellbeing megoldások, amelyek offline is kiterjednek. Amiben lehetőséget, teret ad a munkaadó arra, hogy munkahelyen kívül, szabadban találkozhassanak a munkatársak, részt vehetnek játékos vetélkedőkön, kihívásokon, túrázásra, vagy közös sportolásra vagy éppen passzív-szellemi rekreációra (például kulturális turizmus vagy közös szurkolás a céges kosárlabda csapatnak) buzdítja őket.

Minden munkaadónak kifizetődőbb lehet a munkavállalói egészségére pénzt, energiát és időt fordítani, de azoknál a vállalatoknál, ahol gondot jelent a munkaerő megtartása, gondot okoz a csapat szétesése, vagy a képzett, magasabb kvalitású munkaerő beszívása, mindenképpen érdemes a munkavállalói egészséggel magasabb szinten foglalkozni, nem pedig csak ad-hoch jelleggel. Ráadásul manapság már mindenre kiterjedő, bevált, komplex programokat igénybe lehet venni, így a szervezéssel sem kell bajlódni.

www.hrportal.hu