A természeti csapások ma már olyan mértékben veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, hogy irreális kockázatot vállalnak azok a gazdálkodók, akik valamilyen módon nem biztosítják be magukat. A gyakorlatban mégis az látszik, hogy - miként az idei súlyos aszály kapcsán is kiderült - sokan egyáltalán nem kötnek biztosításokat, és más, állami vagy uniós támogatásokra épülő biztosítási rendszerhez sem csatlakoznak. De hogyan működik ma Magyarországon a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, és milyen elemei vannak? Az öngondoskodás fokozásával miként csökkenthetik a gazdálkodási kockázatokat a mezőgazdasági termelők, ennek érdekében milyen hozzájárulásokat és díjakat kell fizetniük, illetve milyen támogatásokat vehetnek igénybe? A szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.

 

Sokféle választási lehetőséget kínál az új, 2023-2027 közötti uniós támogatási időszakban a közös agrárpolitika a magyar gazdák számára. Az új szabályok megismertetése most a legfontosabb feladatok közé tartozik- fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a Keszthelyen tartott agrárfórumon.

 

Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: habár az EU-ban kevesebb forrás jut az agrárpolitikára a mostani költségvetési ciklusban, Magyarországon a rendelkezésre álló támogatások összege jelentősen nő, köszönhetően a kormány által, a nemzeti költségvetésből nyújtott 80 százalékos hazai kiegészítésnek.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról stratégiai megállapodást írtak alá Budapesten.

 

Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is — jegyezte meg.

A beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben kell megtervezni.

 

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

A vártnál jóval nagyobb, rekord létszámú részvétel mellett tartott teltházas Szakmai Napot Kecskeméten a HETECH Group Zrt.

 

A rendezvényre ellátogató agrárszakemberek az ágazatot érintő fontos fejlesztésekről, lehetőségekről kaptak tájékoztatást a meghívott előadók, valamint a cég saját szakembereinek tolmácsolásában.

 

D. Nagy Zoltán vezérigazgató a köszöntőjében elmondta, hogy nemcsak a HETECH, de minden, a rendezvényen résztvevő vállalkozás folyamatosan fejleszt, ezért is tartja nagyon fontosnak, hogy az általuk és a meghívott előadók által kidolgozott lehetőségeket megmutassák, ezzel is segítve a bővítésben, modernizálásban gondolkodó, az ágazatot érintő problémákkal küszködő gazdálkodókat.

Többek között változott a helyben lakó fogalma és az elővásárlásra jogosultak sorrendje is.

 

A módosítások gerincét képezi a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) és az azzal összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt (a továbbiakban. Fétv.) érintő módosítások, a nak.hu ezekből tekintette át a legjelentősebbeket a tájékozttaójában.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit - közölte a nemzeti park kommunikációs referense.

 

A Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége.

 

A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté.

Időpont: 2023. március 21.  

Helyszín: Kecskemét, Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferenciaközpont

 

KIEMELT TÉMÁK

-Egységes agrártámogatási kérelmek benyújtása 2023-ban: legfontosabb változások

-A 2023-tól hatályos új uniós Közös Agrárpolitika legjelentősebb gyakorlati változásai

Új vidékfejlesztési támogatások és pályázatok

-300 milliárd forintos állami földértékesítési program, földszabályozási újdonságok

-Leghatékonyabb agrárgazdasági lehetőségek az energiaválság ellen

-Terménypiaci árprognózisok 2023-ban

-A meghatározó növénykultúrák jövedelmezőségi kilátásai

-Vetőmagok, műtrágyák, növényvédő szerek: inputpiaci trendek

-Agrárfinanszírozás és hitellehetőségek új makrokörnyezetben

-A mezőgazdasági géppiac aktuális trendjei, újdonságok 2023-ban

-Precíziós gazdálkodás és agrárdigitalizáció

-A mezőgazdasági drónhasználat lehetőségei

-Agrárinnováció: a legjelentősebb új termékek és szolgáltatások

-Az állattenyésztés jövedelmezőségi helyzete 2023-ban

-Takarmánypiaci helyzet és kilátások, takarmányozási fejlesztések

Hatalmas kihívásoknak lehetünk tanúi a növényvédelemben, ahol egyre erőteljesebben feszülnek egymásnak a hatékonysági és a fenntarthatósági szempontok. Az Európai Unió a növényvédőszer-használat csökkentését irányozza elő, az orosz-ukrán háború miatti új gazdasági és élelmiszerpiaci helyzet viszont a mezőgazdasági termelés növelését kényszeríti ki, amelyhez továbbra is szükség lesz az észszerűen és szabályosan felhasznált növényvédő szerekre. Nincsenek hát könnyű helyzetben az ágazat szereplői, a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián, Siófokon megrendezett kerekasztal-beszélgetésben azzal azonban egyetértettek a szakértők, hogy megfelelő növényvédelem nélkül nincsen megfelelő mezőgazdasági termelés sem. Továbbá azzal is, hogy a fenntarthatóság ebben a szektorban is megkerülhetetlen lett.