A magyar gazdákat számos negatív hatás érte idén, és nem lehet elmenni amellett sem, hogy a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, ugyanakkor legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik az agráriumból. Ezt pedig pótolni kellene - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. A szakemberek az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is beszéltek.

"2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az ágazatból - Ki fogja pótolni?" - címmel tartott előadást Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember előadásában kiemelte, a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, a mezőgazdaságból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - írja a Portfolio. Kifejtette, hogy 2019 óta a termeléshez szükséges alapanyagárak jelentősen, drasztikusan emelkedtek, és jelenleg a bankok magas kamatokkal tudnak dolgozni.

Nagyon sokakat foglalkoztat Magyarországon jelenleg az öntözésfejlesztés kérdésköre, de régen elkéstünk ezzel - mondta el Farkas Sándor, az Agrárminiszter miniszterhelyettese a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián Siófokon. Kiemelte, az 1800-as években az Alföldön történt Tisza szabályozásának érezzük most a negatív hatásait, ma már olyan mélyen van a talajban a nedvesség, hogy a növények gyökere alig tudja elérni, ezért rengeteg területen megkerülhetetlen a víz visszatartása, illetve a vízgazdálkodás. A miniszterhelyettes a konferencián többek között arról is beszélt, hogy 2023 után a vidékfejlesztési támogatások között meghatározóak lesznek azok a támogatási formák, amelyek segíteni hivatottak a mezőgazdasági termelők alkalmazkodását a körülményekhez.

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

 

A feltételrendszer és az eljárásrend módosítása a kompetens szakmai szervezetek visszajelzései és javaslatai figyelembevételével történt. Változott például az agrometeorológiai ismeretekkel rendelkező képző személy végzettségére vonatkozó feltétel, valamint több helyen megtörtént a követelmények pontosítása. A 2023. január 1-jén életbe lépő változás a korábban lezárult és a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

Komplex, több területen is alkalmazható technológiai rendszer bevezetésének első állomása a virtuális valóságon (VR) alapuló gépbemutató, 3D-s modell kiegészítéssel, mely hozzájárulhat az agrárszakképzés fejlesztéséhez és innovációs tevékenységeinek támogatásához.

 

Gyakorlatias képzés és interaktív túra

Az országban elsőként Jánoshalmán, a Déli ASzC Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium egyik termében adták át a Pix VR Training Kft. virtuális valóság oktató pilot projektjét.

"Szemelvények a modernizált agrároktatásból" című, kiterjesztett valóságelemeket is tartalmazó, high-tech multimédiával támogatott kiadványt jelentetett meg a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Szövetsége (MEGFOSZ) is aktívan részt vett az agrárgépészettel foglalkozó témakörök kidolgozásában.

 

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektekkel segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István.

 

A szaktárca közleménye szerint a FAO főigazgatója, Qu Dongyu november 25 és 27 között tartózkodott Magyarországon, hogy megbeszélést folytasson magyarországi partnerével, Nagy István agrárminiszterrel. Egyben meglátogatja a FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) immáron csaknem másfél évtizede Budapesten működő hivatalait, Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatalát, valamint a Budapesti Közös Szolgáltató Központot – értesült a közleményből az Agro Napló.