Az idén már 100 ezer és 150 millió forint közötti bírságot kaphat az a termelő, aki nem használ deflektort pneumatikus vetőgépéhez és a szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzésnél rajtakapják – közölte az agrárszektor.hu-val a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az idén a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői elsősorban az éves ellenőrzési terv alapján fogják ellenőrizni a termelőknél a technológiai vizsgálatoknál a deflektor meglétét, illetve használatát. Ezen kívül a felügyelők akár a szántóföldeken, vetés közben is ellenőrizhetik a termelőket a tavaszi munkáknál.

Több mint 4800 ellenőrzés, 200 tonna forgalomból kivont termék és 45 millió forint bírság a 2016-os tavaszi szezonális ellenőrzés fő számai. Az akciósorozat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) koordinálásával március 1-28. között zajlott országszerte. Bár a higiéniai hiányosságok száma a korábbi évekhez képest némileg emelkedett, jelentősen javult az ellenőrzött termékek minősége.

Egy zsák jobbfajta vetőmag ára – ekkora ráfordítással szerelhetnék fel vetőgépeikre az úgynevezett porelvezető deflektort a termelők, és kerülhetnék el a súlyosabb szankciókat. A hatósági ellenőrzések és büntetés híre ugyanakkor csak átmenetileg növelte a termelői érdeklődést a deflektorok beszerzése iránt, így most sokan abban bízhatnak, hogy elkerülik az ellenőrzéseket. Egy készülő uniós irányelv hosszabb távon nemcsak a rovarölő szerrel, hanem a gombaölőkkel csávázott vetőmagokra is kiterjesztené a kötelező deflektorhasználatot.

A NÉBIH felhívja a földhasználók figyelmét, hogy július 1-jétől megkezdődik a parlagfüves területek felderítése és a mentesítést elmulasztó tulajdonosokkal szemben az eljáró hatóságok már növényvédelmi bírságot szabnak ki. A védekezési kötelezettség betartását a vegetációs időszak befejezéséig külterületen a földhivatalok, belterületen a helyi önkormányzatok jegyzői és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai (NTO) ellenőrzik – közölte a NÉBIH.

Sikeres az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER), amelyet 2015. január elsején a gazdaság fehérítésének céljából vezetett be a kormány - mondta Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Óbarokban, sajtótájékoztatón.

Az, aki nem irtja ki a parlagfüvet a területéről 15 ezertől 5 millió forintig terjedő bírságra számíthat. Jellemzően a mezőgazdasági területek a leginkább érintettek.

Munkavédelemben továbbra is elkeserítően gyengén teljesítenek a magyar cégek, alig van olyan vállalkozás, amelyik ne bukott volna meg a hatósági ellenőrzéseken. Megjelentek a friss, az év első kilenc hónapját feldolgozó statisztikák.

Mindössze néhány millió forint folyik be évente mulasztási bírságokból az államkasszába, bár 500 millió forintig terjedő büntetést is kaphatna az a vállalkozás, amely határidőn túl (vagy egyáltalán nem) készíti el az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pedig minden fillérre rá lenne szorulva, hiszen a díjakból befolyó összeg csak részben biztosítja az elvégzendő feladatok anyagi forrását.

Munkaügyi szabálytalanságot találtak a revizorok a vizsgált 1042 munkáltató 81 százalékánál, az ellenőrzött csaknem négyezer munkavállalónak pedig 69 százalékánál az áprilisi akcióellenőrzésen. A legtöbb probléma az építőipart érintette, és jellemzően a fekete foglalkoztatásból adódott – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.

A Magyar Közlöny 2018. szeptember 25-i számában megjelent és 2018. október 11-én hatályba lép az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009 (VII.6.) kormányrendelet módosításáról szóló 169/2018 (IX.25.) kormányrendelet.