A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2016. május 17-i ülésén az agrárminiszterek ismét megvitatták a mezőgazdasági piacokon kialakult krízishelyzetet. A magyar delegációt vezető Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy a tej- és sertéspiacon rendkívül kritikus a helyzet.

Amennyiben Brüsszel is elfogadja, 2017-től a burgonya bekerülhet a termeléshez kötött támogatási körbe, így fellendülhet az utóbbi években csökkenő termelési kedv Magyarországon – mondta Czerván György az Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozás, Fajta-és Növényvédelmi Technológiai Bemutatóján, Nyírteleken.

Az a célja az Európai Bizottságnak (EB), hogy a mezőgazdasági termelői árak növekedjenek és a gazdálkodók meg tudjanak élni munkájukból – állapította meg agrárszektor.hu-hoz eljuttatott helyzetértékelésében Phil Hogan mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős európai biztos. Az EB a piaci válságok kezelésére szolidaritási támogatáscsomagokat léptetett életbe, de Phil Hogan szerint több más fronton is lépésekre van szükség. A biztos több javaslatot is benyújt majd a közeljövőben az erősebb és fenntarthatóbb uniós agrár-élelmiszeripari ágazat kialakítása érdekében.

Hosszú távon fenn kell tartani a magyar gazdák érdekeit szolgáló uniós agrártámogatási rendszert Magyarország álláspontja szerint. Az agrárforrások nem csoportosíthatók át a bevándorlási kérdés kezelésére, vagy például „rovarfehérjékre épülő húsféleségek előállítására”.

Elkerülhetetlen, hogy bírósági útra terelődjön a magyar földforgalmi törvény ügye – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis egy kötelezettségszegési eljárás keretében ragaszkodik ahhoz, hogy külföldiek és jogi személyek is korlátlanul vehessenek Magyarországon termőföldeket, a kormány viszont ezt továbbra sem kívánja engedélyezni.

A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása érdekében Brüsszelnek meg kell reformálnia az ellátási láncra vonatkozó szakpolitikai keretrendszert, vissza kell szorítania a tisztességtelen kereskedelmi módszereket és meg kell könnyítenie a hozzáférést a forrásokhoz – hangsúlyozták az Európai Bizottság (EB) által megbízott, mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport hétfőn közzétett ajánlásaiban.

A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenéről és jövőjéről beszélt az Agrárszektor 2016 konferencia nyitóelőadásában Joost Korte, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának főigazgató-helyettese. Kiemelte, hogy a KAP az Európai Unió egyik alappillére, a mezőgazdaság pedig nem csak üzlet, hanem egy európai életforma és az európai földek egyik legfontosabb felhasználási formája.

Még csak a harmadik éve, hogy az új KAP rögös útját tapossuk, és máris itt az újabb reform. Az Európai Bizottság február 2-ától 12 héten keresztül egy online kérdőíves felületen várja a gazdálkodók, az érdekvédelmi és szakmai szervezetek, valamint más intézmények véleményét a jelenlegi Közös Agrárpolitikáról.

Újra demonstráltak az uniós tejtermelők az Európai Bizottság (EB) brüsszeli központja előtt. A gazdák lépéseket szorgalmaznak annak érdekében, hogy igazságosabban részesedhessenek a termékpályán képződő profitból, amelyet most szerintük nagyrészt a tejipar tesz zsebre. A termelők attól is tartanak, hogy az utóbbi időszak hirtelen fellendülése után ismét összeomlanak az uniós tejárak, ezért termelésszabályozó beavatkozásokat is sürgetnek.

Minden eddiginél gyorsabban folyik a támogatási előlegek kifizetése, a hónap végéig 205-206 milliárd forintot fizethetnek ki a gazdálkodóknak.