A nemzetgazdasági miniszter rendelettervezete szerint négy négynapos hosszú hétvége lesz 2018-ban a munkanapok átrendezése révén, és pihenőnap lesz december 24. és december 31. is, miután mindkét nap hétfőre esik jövőre. Karácsonykor így öt, szilveszter, újév táján pedig négy egymást követő napon pihenhetnek az általános munkarend szerint dolgozók.

Az utóbbi időben egymásnak ellentmondó írások jelentek meg annak kapcsán, hogy jár-e betegszabadság/táppénz azokra a napokra, amikor a munkavállalónak beosztás szerint nem is kellett volna dolgoznia, és ha jár ez keletkeztet-e utólag „túlórát”. Példák: 1, Általános munkarendben a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik és a hétvégén beteg lesz, de hétfőn már újra dolgozik. 2, Hathavi munkaidő-keretben a munkavállaló az ötödik hónap végén ledolgozza a teljes (hathavi keret) óraszámát, ezért a munkáltató a hatodik hónapban már nem osztja be munkára a munkavállalót. A munkavállaló viszont a hatodik hónapban beteg lesz. Jár -e betegszabadság vagy táppénz ezekre az időkre, keletkezhet-e „túlóra” utólag emiatt?

Nagypéntek és húsvéthétfő napjain az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihentek, megemlékeztek, ünnepeltek. Nem mindenki tölthette azonban otthon a családjával ezeket a munkaszüneti napokat. Dolgoztak az éttermekben, a kirakodóvásárokban, a hibaelhárításban. Az egészségügyi dolgozók, közüzemi szolgáltatók is e körbe tartoznak. Kik oszthatók be rendes és rendkívüli munkavégzésre? Hogyan járjunk el a bérpótlékok elszámolása során?

Munkaszüneti nap – Ki? Mennyiért?