Megjelent a Magyar Közlönyben az a 20 pontos akcióterv, amelyet a multinacionális cégek rossz minőségűnek mondott élelmiszereinek háttérbe szorítására kíván végrehajtani a kormány. Az intézkedésekre mintegy 2 milliárd forintot fordítanának 2017-2019-ban, egyes lépések kidolgozási határidejét viszont csak 2020. december 31-ben állapították meg. Kiemelt cél a fogyasztói tudatosság növelése, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) létszámának és laborkomplexumának bővítése is.

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a legnagyobb világcégek az EU nyugati tagállamaihoz képest gyengébb minőségű, olcsóbb alapanyagokból készült termékeket forgalmaznak a később csatlakozott kelet-közép-európai országokban – jelentette ki dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfőn a parlamentben egy interpellációra adott válaszában.

A testület útmutatóval segíti a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok munkáját

Konkrét akciótervet és folyamatábrát dolgozott ki napokban közzétett útmutatójában az Európai Bizottság (EB) az élelmiszerek „kettős minőségével” kapcsolatban. Az EB részletezi, melyek azok az uniós jogi előírások, amelyeket a tagországoknak a „kettős élelmiszerminőség” vizsgálatakor figyelembe kell venniük, és kitér arra is, milyen egzaktabb módszerekkel állapíthatják meg a különbségeket. A mostani iránymutatásból látható, hogy a bizottság nem vonja kétségbe a „kettős minőség” létezését, de arra törekszik, hogy az ellenőrzéseket tudományos alapokra helyezze. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis egyes tagállamok – például Magyarország is – szakmaiatlan és szubjektív szempontok szerint vizsgálódtak, így eredményeik nem voltak alkalmasak a tényleges helyzet tisztázására.

Az európai gazdaság az egymás iránti bizalmon nyugszik, ez a kötőanyaga - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a pozsonyi várban, ahol európai uniós (EU-s) találkozót tartottak az élelmiszerek kettős termékminősége gyakorlatának megszüntetéséért a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) kormányfőinek, illetve az összes uniós tagország képviselőinek és az uniós szakpolitikusoknak a részvételével.

Összehangolt kampányt indít májusban az Európai Bizottság (EB) a „kettős élelmiszermérce” uniós vizsgálatára. A tagországi akciókat arra a módszertanra alapozzák, amelyet áprilisra az EB kutatóközpontja dolgoz ki.

Egységes európai uniós jogi szabályozást kell kialakítani az élelmiszerek kettős minőségének felszámolása érdekében - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában.

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is. Sikeres volt a V4-országok és más közép-európai tagállamok összefogása, mert közösen elértük, hogy módosította az Európai Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet, mely lehetővé teszi a termékek kettős mércéjével szembeni fellépést.

Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával, Szlovéniával, Észtországgal, Lettországgal és Litvániával kiegészített V4-es körben agrárminiszteri találkozón vett részt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Szlovákiában. A meghívotti kör a francia agrárminiszter érdeklődésére Franciaországgal V4+8 országra bővült.