Szakmai alapokra kívánja helyezni Brüsszel az élelmiszerek „kettős minőségéről” folyó uniós vitát és vizsgálatokat – ez derül ki abból az útmutatóból, amelyet a napokban hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. A testület a dokumentumban konkrét akciótervet és folyamatábrát is közzé tett ahhoz, hogy a tagországok a „kettős minőséget” megfelelő szempontok szerint ellenőrizhessék.

Mint ismert, a mostani bizottsági lépés előzménye, hogy több tagállam – köztük Magyarország is – úgy találta, hogy az élelmiszermultik azonos márkajelzéssel gyengébb minőségű élelmiszereket értékesítenek Kelet-Európában, mint Nyugaton. Ezt az állítást számos tagország saját vizsgálatokkal igyekezett alátámasztani, de ezek sok szubjektív és szakmaiatlan elemet tartalmaztak. 

Magyarországon például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) idén tavasszal végzett széles körű, 96 termékpárra kiterjedő ellenőrzéseket, amelyek azonban nem voltak alkalmasak a „kettős mérce” hitelt érdemlő igazolására, sőt sok esetben azzal éppen ellentétes, vagy megmosolyogtató eredményeket hoztak. Miközben a kormányzati nyilatkozatok „élelmiszeripari importszemétről” szóltak, a Nébih egyetlen vizsgált terméknél sem tárt fel élelmiszerbiztonsági kockázatokat és jelölési hiányosságokat.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök közelmúltbeli állásfoglalásából, illetve a napokban közzétett útmutatóból ugyanakkor kitűnik, hogy az EB nem vonja kétségbe a „kettős mérce” létezését a közösségi piacon. A testület tipikus eseteket is említ annak bemutatására, mikor állhatnak fenn lényegi különbségnek. Így például akkor, ha egy kávémárkában egyes tagországok piacain kevesebb koffein és több cukor van, vagy a fagyasztott halrudak ugyanolyan csomagolásban helyenként kevesebb halat tartalmaznak, illetve ugyanabba a jeges teába egyes tagállamokban kevesebb cukrot, helyette pedig több mesterséges édesítőszert tesznek.

A valós helyzet feltérképezésére a bizottság szerint is szükség van, de az iránymutatásból az is látható, hogy a testület a további vizsgálatokat egzaktabb alapokra kívánja helyezni. Ez derül ki a nyilvánosságra hozott akciótervből és ellenőrzési folyamatábrából is.

Az akcióterv részeként például Brüsszel egymillió eurót különít el az uniós Közös Kutatóközpont (JRC) számára, hogy dolgozza ki az élelmiszerek hatékonyabb összehasonlító tesztelésének módszertanát, és így a tagállamok e kérdést mindenhol azonos, megbízható és közös tudományos alapokon vitathassák meg. A bizottság további egymillió euróval finanszírozza a tagországok megfelelő tanulmányait, projektjeit és végrehatási intézkedéseit is a bizonyítékgyűjtés és a jogérvényesítés érdekében (lásd az alábbi ábrát).

Emellett az útmutató folyamatábrán lépésről lépésre bemutatja azt is, miként állapíthatják meg a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszeripari hatóságok, hogy az élelmiszertermelők megsértik-e a kettős minőséget ma is tiltó uniós jogszabályokat, amelyek közül az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelet és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv a legfontosabb. A bizottság folyamatábrája külön is kiemeli, hogy a gyártóknak a termékek összetevőiről a csomagoláson teljes körű tájékoztatást kell adniuk, hogy a fogyasztók a vásárláskor megfelelő döntéseket hozhassanak (lásd az alábbi ábrát).

További intézkedésként az EB párbeszédet indított a termelői és a márkaszövetségekkel, amelyek idén őszre magatartási kódex kidolgozását vállalták. Október 13-án pedig a bizottság részt vesz azon a fogyasztói csúcstalálkozón, amelyet a szlovák és a cseh kormány rendez Pozsonyban a kettős élelmiszer-minőségről. A testület szeptemberben és novemberben műhelytalálkozókat is szervez a fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági hatóságok részvételével.

Magyarországon a gyártókat tömörítő Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) folyamatosan cáfolta azokat a megállapításokat, amelyeket a Nébih, illetve a kormány a „kettős élelmiszermércéről" tett. A szervezet itt foglalta össze azokat az eseményeket, amelyek a témával kapcsolatban eddig történtek.

agrarszektor.hu