Szakszervezetek tiltakoznak a munka törvénykönyvének parlament előtt lévő módosítási javaslata ellen. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is visszautasította, hogy a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedjen a munkavállalók munkaidőkerete, és úgy vélték a módosítás a multik érdekeit szolgálja a munkavállalókéval szemben.

A munkaidőkeret a rugalmas munkaidőszervezés közismert eszköze. Ha valami rugalmasságot és költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatónak, az könnyen gyanússá válik a munkavállaló számára. Munkavállalói szempontból tekintjük át, mit jelent a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, milyen következményekkel kell számolnia, és milyen garanciákra számíthat – írja az ado.hu.

A munkaidő-szervezés egyik lényeges kérdése, hogyan lehet szabályosan és ésszerűen foglalkoztatni a munkaidőkeretben dolgozókat. A CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda jogásza eloszlat néhány tévhitet ezzel kapcsolatban.

Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) azt a fideszes egyéni törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását, az ügyben Kordás László, a szakszervezet elnöke kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) soron kívüli összehívását – közölte a MaSzSz szerdán az MTI-vel.

Három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat. Eddig egy év volt a keret.

Újra elővették azt a 2017 tavaszán már lesöpört javaslatot, mely szerint a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedne az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók munkaidőkerete. Mindenkit érintene az, hogy az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára növelnék meg. A Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte friss törvényjavaslat 2019 január 1-től lenne hatályos, amennyiben a parlament elfogadja.

Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, „önként vállalt túlmunkát” csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval – tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.

Ebben a formában biztosan nem kérték a német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását, nem is érdekük, hogy rabszolgákként tartsák a dolgozókat – közölte a Népszavával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.

 
A cégek gyakorlata szerint papíron néhányan, a valóságban jóval többen dolgozhatnak feketén

Miközben ma elfogadták a Munka törvénykönyve módosítását, éppen száz éves lett a 8 órás munkanap, amelyet a világon elsőként a szovjet Mt.-ben hirdettek ki.