A gazdálkodók felelősséget éreznek a biológiai sokféleség megőrzéséért A vadkár egyre nagyobb probléma az országban, a térített mezőgazdasági vadkár 2015-ben 2,3 milliárd forintot tett ki - hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) érintett osztályainak ülésén, ahol a Szent István Egyetem (SZIE) Vadvilág Megőrzési Intézetnek a vadkárral kapcsolatos rendelkezések megalapozásához készített felmérését mutatták be hétfőn.
 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik összevont osztályülésén vettem részt, amelyet nagy érdeklődéssel vártam, de nem csak én, hanem a meghívott osztálytagok, szakértők és a sajtó képviselői is. A tavalyi évben a NAK és a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézete vadkár témakörben végzett kérdőíves felmérést, amelynek eredményeit ezen az ülésen ismerhette meg a nagyközönség.

Várhatóan hónapokon belül megjelenik az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely új alapokra helyezi majd a vadkár felmérését. Az útmutató alkalmazásával javulhat a földhasználók és vadgazdálkodók közötti viszony, és csökkenhet az elmúlt két évtizedben szinte folyamatosan növekvő tendenciát mutató vadkár – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a SEFAG Zrt. és a Syngenta zselickisfaludi konferenciáján.

Egy kívülálló könnyen azt gondolhatja, hogy nincs is más dolguk a vadásztársaságoknak, mint az állatok elejtése, pedig a háttérben a vadászoknak számos problémával kell megbirkózniuk. Az egyik ilyen nagy kihívás volt, hogy a koronavírus-járvány miatt nem jöhettek Magyaroszágra az elmúlt esztendőben jól fizető külföldi vadászok, így a szerényebb anyagi lehetőséggel rendel­kező magyar nimródok hozták terítékre az előírt darabszámú őzbakokat és szarvasbikákat.